MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. október 29-30.
1/8. ő. e. Pártértekezlet. 1-255. • 1970. október 29-30. - Napirend: - 2. A párt X. kongresszusának irányelvei és a Szervezeti Szabályzat tervezetének megvitatása, a pártértekezlet állásfoglalásának kialakítása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 21-233.
Ahhoz tehát elvtársak, hogy eredménye asfcbenVlépjünk fel a szocialista eszméktől idegen és gyakorlattal szemben, hatékonyabb politikai, világnézeti és erkölcsi nevelésre volna szükség, s egyértelmű állásfoglalásra a művészeti élet különböző területein, a televízióban és a rádióban is. 1 nevelőmunka azonban önmagában nem oldja meg problémáinkat. A gazdasági életben adminisztrativ, jogi intézkedésekkel kell eltorlaszolni azHkaixax utat a harácsolóktól, a szocialista elveket semmi be ve vők tői, s fSSlkaÉSÉÉá^St hiszem,a szocialista jogalkotásnak is többet kellene tennie. Ha nem Aggszük meg gazdasági téren is a szükséges lépéseket, ezekx az elemekVúgy fognak szaporodni, mint a többi rendes ember, hanem osztódással és akkor nagyon sokan lesznek. A dolog lényege: amennyiber^/ágyakorlatban nem torlaszoljuk elyiílyen emberek elől az utat, akkor az erkölcsi ráhatás szintén vészit az erejéből. Végül engedjék meg az elvtársak, hogy röviden foglalkozzam az elméleti élet és munka néhány problémájával. A Központi Bizottság irányelvei megállapítjak, hogy a párt bátorította az alkotó vitákat, a széleskörű véleménycserét, és ez valóban igy is van. A IX, kongresszus óta eltelt időszak alatt és ezt megelőzően is széles mértékben bontakozott ki az alkotó elméleti vita, az uj gazdasági mechanizmus tulajdonképpen az alkotó elméleti vitában született meg és vált gyakorlattá. Valóban meg^van az őszinte légkör, amely az alkotó viták elengedhetetlen feltétele. Elmondhatjuk, hogy az elméleti gondolkodás megszabadult békáéitól, a problémák bátor felvetése előreviszi a problémák megoldását. Mégis azt mondom, nem maradéktalan az örömöm az elméleti munka terén sem. Az elméleti viták során nemegyszer lehet tapasz- . talni, hogy az uj elméleti probléma felvetése, során^ ezen elmélet továbbfejlesztést cimén régen kihűlt polgári nézeteket elevenítsenek fel. Ennek jelzésére csupán egy példát említenék meg. A közelmúltban olvastam Malthus egyik könyvét, amelyben arról ír, hogy mit tart termelő, illetve értékalkotó munkának. Malthus elmondja, hogy értékalkotó munkának tekinti a törvényhozók tevékenységét, .az erkölcsbírák bíráskodását, a kormányalkalmazottak munkáját stb. És amilyen mértékben megfizetik munkájukat, legalább olyan mértékben hozzájárul az a nemzeti vagyonhoz is. A továbbiakban arról ír, hagy ellentmondás van abban, hogy a hangszerkészítő munkáját alkotónak tekintjük, de aki azon játszik, azét nem.