MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. november 3-4.

1/7. ő. e. Pártértekezlet. 1-22. • 1966. november 3-4. - [A 6. ő. e. folytatása.] - Mellékletek: - - Utólag megküldött hozzászólások. 1-22.

Ez gyakran hozza magával azt a jelenséget, hogy a szakember a végrehajtás reménytelenségének tudatában közömbössé válik és megreked a konzervatív gazdálkodási formáknál, jltt vetődik fel a technikusok és szakközépiskolát végzett érett>Ségivel rendelkező fiatal fizikai munkára állításának kérdése. Szó sincs arról, hogy ezeket a fiatalokat a hagyományos gazdálkodás formái között kapálás és ehhez hasonló nehéz fizikai munkában kívánnánk foglalkoztatni, hiszen éppen az a jó, hogy ezek a fiatalok már vettek annyi fáradtságot, és éltek & lehetőségekkel, elvégezték a középfokú iskolákat. A középfokú végzettséggel feltetlen jelentős szakmai elméleti oktatásban is részesültek, tehát megvan az alapjuk arra, hogy éppen ők leg;enek az uj technikai eljárások elsőszámú végrehajtói, a mezőgazdasági üzemekben. Itt gondolok a jól képzett traktorosokra, növényvédő munkásokra s b. akiknek a száma egyre inkább növekedni fog arányosan a technikai eszköz fejlesztésével. Természetesen a rátermettségtől függően egyáltalán nincs kizárva annak a lehetősége, hogy az emiitett végzettségekkel ne lehetne bármilyen szintű vezető beosztást betölteni. Ez a gondolat azért érdemel néhány szót, mert ennek a megvalósításához a jelenlegi hangulatot és közfelfogást lényegesen meg kell változtatni. 2./ Az uj gazdaságirányítási rendszer előreveti az árnyékát, vagy inkább a fényét annak az uj lehetőségnek, amely a termelők részére kilátásba kerül. Itt elsősorban a termelésben való érdekeltség fokozásának egyik hasznos form-'jára gondolok. Ez az a lehetőség, amelye a termelők közvetlen értélé sitési lehetőségeiben nyilván:.! meg. Természetesen a meze gazdasági termelésről teszek említést. Számos példát lehetne felsorakoztatni arra, hogy igazolni tudjam, mennyire fölösleges időt és utat hosszabbitó és költséget felemésztő szerv pl. a MEK, amely a termelők és fogyasztók közé van beékelődve. Nem egy esetben zöldség és gyümölcs értékesítésekor az áruk minősége és ára területén előállt kedvezőtlen helyzet az ehhez hasonló szervek miatt következett be. /1966.nyarán korai görögdinnyét értékesítettünk, melyért a MÉK l,8o Et/kg ajánlott fel, ugyanakkor közvetlen budapesti szállítással, viszont eladónak átadva 3,3o Et/kg kapott a gazdaság. Szilva esetében l,lo Ft/kg. kivarrtak adni a MÉK részéről, mig a konzervgyár ésközvetlen piac felé 2,2o és 3.-Jt. között értékesült a szilva./ Tovább lehetne sorolni a hasonló eseteket és ebben talán még nagyobb mértékben estek el jogos bevételi lehetőségektől a termelőszövetkezetek. Gondolom a szabad ár lehetőségek, az ilyen monopol helyzetet kihasználó, vagy helytelenül értelmező Szerveket elfogják söpörni és a közvetlen értékesítési lehetőséget, megfelelő formáknak adják át. /Pl. szövetkezeti társulások, értékesítési irodák, stb./ Szerintem a társadalmi munkamegosztás következtében a munka szakosodásának tendenciájában ezekre szükség van, de uj értelemben. A termelő minőségre való törekvését az árakkal jelentősen lehet befolyásolni. Ismét a konkrétság érdekében egy példát emlitenék meg, amely eg-y bizonyos határértéken belül érdektelenné teszi a termelő minőségi törekvéseit.