MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. november 3-4.

1/7. ő. e. Pártértekezlet. 1-22. • 1966. november 3-4. - [A 6. ő. e. folytatása.] - Mellékletek: - - Utólag megküldött hozzászólások. 1-22.

szerülne viszonylag alacsonyabb súlyban és gyengébb minőségben gazdasági okok miatt megválni portékájától, másrészt a közellátás érdekeit szem előtt tartva, az ellátási hiányokat csökkenthetnénk azzal, hogy a szerződés lejárta előtt is megvásárolhatnánk a termelőszövetkezetektől az állatokat ugy, hogy az a termelőszövet kezet tiszta nyereségét hátrányosan nem érintené. A végrehajtás egyik formája az lenne, hogy a tervezett felvásárlási áremelés egy részét a vállalatok átlagár formájában kapnák meg, amellyel a szükségleteknek megfelelően, önköltségükön belül gazdálkodnának. 2. / Az ország, de megyénk tipikus problémája is a termelőszövetkezetekben az éves munkával való ellátottság. Egyes helyeken, különösen városokban, a női munkaerő foglalkoztatása nincs megoldva. Ehhez járulékos gondkant jelentkezik még a napközi és bölcsödéi férőhelyek nem kielégitő száma. A dolgozó asszonyok között igen szép számban vannak olyanok, akik szivesen dolgoznának csökkentett munkaidőben, vagy odahaza. Mi erre megoldást eddig főként ipartelepítési politikánk javitásával iparkodtunk találni. Az utóbbi időben több alkalmam volt Japánról olvasni. Ez adta a gondolatot, hogy érdemes lenne a japán iparra annyira jellemző bedolgozási rendszert komolyan tanulmányoznunk és a lehetőségek határain belül a tapasztalatokat hasznosítanunk. Közismert, hogy Japán - ugyancsak világszínvonalon álló - híradástechnikájának egyrásze, az alkatrész, félkészáru gyártása szinte teljesen bedolgozás utján történik, és csak a végső összeszerelést végzik a technikailag magasan képesitett szakemberek. Fejlődésünk mostani szakaszában nagyon is elképzelhető lenne hasonló módszerek alkalmazása és ezzel a második pont bevezetésében érintett problémák valamennyiét bizonyos fokig megoldás felé segitenénk. 3. / Egyre több szó esik a termelőszövetkezetek melléküzemágainak szervezéséről. Ez tényleg kimeríthetetlen forrása mind a munkaerő foglalkoztatásnak, mind a termelési érték növelésének, mind pedig a termelőszövetkezeti tagok jövedelme kiegészítésének. írdekes módon alig hallani azonban, hogy a földmüvesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek közösen, a földmüvesszövetkezetek összefogásával hoznának létre a közös munkán és közös értékesítésen alapuló, feldolgozó vagy akár kész termákeket gyártó üzemeket. A földmüvesszövetkezeteknek szinte minden községben nagy, viszonylag jól képzett függetlenített apparátusa van. Ugy érzem, az fmsz-eknek különleges feladatot kell kapniok a termelőszövetkezetek melléküzemágainak kifejlesztésében, esetleg több termelőszövet kezet és fmsz. közös együttműködése alapján is. Emlékszem, 1948-49-ben az fmsz-eknek a párt kifejezetten szánt ilyen feladatot. / ^ / Budapest, 1966 . november 8. — ^^CiQjL^-SZ / Szabó Berány igazgató