MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. november 3-4.
1/6. ő. e. Pártértekezlet. 1-303. • 1966. november 3-4. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 32-200.
- Ill Dr.Pénz es János^ Megyei Tanács VB. elnökhelyettese Tisztelet Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! A pártbizottság beszámolója és szóbeli kiegészítője sokoldalúan elmezi és bemutatja Pest megye gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai fe.ilődését, eredményeit. Tükrözi azt a munkát, amelyet a megyei pártbizottságba járási pártbizottságok, ipari üzemek és a mezőgazdasági üzemek pártszervezetei a beszámolás időszakában végeztek. Az elért politikai és gazdasági eredmények, a megye átlagosnál nagyobb ütemű fejlődése mind, mind félreérthetetlen bizonyítékai annak, hogy a megyei pártbizottság fejlődésünket alapvetően meghatorázó irányelvei, határozatai helyesek voltak, hogy a párt politikája a jövőben is biztos záloga előrehaladásunk, eredményeink fokozásának. Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy felszólalásomban néhány mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéssel foglalkozzam. Nevezetesen a belterjesség, a munka termelékenység és a háztáji gazdaságok kérdéseivel. Az elvtársak, előtt ismertek azok a pártbizottsági határozatok, irányelvek, amelyek hosszú távra megjelölték a megye mezőgazdasága termelésének főbb fejlesztési irányait, amelyek végrehajtásában már az elmúlt években is értünk el eredményeket. A megye mezőgazdaságának szocialista átszervezését követően, viszonylag rövid idő alatt belterjesebbé vált a mezőgazdasági termelés, növekedett a belterjes kultúrák szerkezeti aránya. Egyre több olyan állami gazdaságunk és termelőszövetkezetünk van, amelyek városellátó tipusu gazdaságokká fejlődtek. Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink feck - fokozatosan - a fővárost ellátó jellegű árutermelő gazdaságokká válnak. A mezőgazdasági termelés szerkezetének kedvező irányú változását bizonyítja az a körülmény, hogy a művelési ágakon belül négy év alatt, 1962-től a szőlő szerkezeti aránya 3,7 %-ról 5 %-ra, a kert- és gyümölcs aránya 1,4 %-ról 2,3 %-ra növekedett a megye termelőszövetkezeteiben. Ez a változás egybe esik a lakosság körszerű táplálkozási igényeivel, a szövetkezetek gazdasági megerősítésére irányuló erőfeszitésekkel. Mindezek igazak akkor is, ha a különböző cikkek értékesítési problémái évről-évre gondot okoznak az árutermelő gazdaságoknak.
