MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. november 3-4.

1/6. ő. e. Pártértekezlet. 1-303. • 1966. november 3-4. - Mellékletek: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának beszámolója. (A megye ipari, mezőgazdasági termelésének fejlődése; A tanácsok munkája, a lakosság anyagi, kulturális, egészségügyi helyzete; A pártélet fejlődése, a párt eszmei, politikai munkája; A revíziós bizottság beszámolója.) 233-291. [brosúra]

A termelőszövetkezetekben folyó gazdasági, politikai munkát nagy mértékben segitették a járási bizottságaink. Külön figyelmet és dicséretet érdemel a dabasi, a gödöllői, a budai, váci járási, Cegléd város pártbizottságainak aktiv tevékenysége, aminek hatására a járások szövetkezetei mind az egyes kampánym'unkákban, mind az egész éves gazdálkodásban egyre jobb eredményeket érnek el. Elismerésre méltó munkát végeztek Nemes István, Csákány Zoltán, Borsos András, Tuza Sándorné, Szeleczki Mihály, Antalfia Jenő, Balogh László, Guba Pál elvtársak, akik személy szerint is nagyon sokat tettek a területeiken levő szövetkezetekért. A kongresszus tiszteletére reális munkavállalásokat tettek állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben egyaránt. Ebben a nemes vetélkedésben a mezőgazdasági üzemekben is fejlődésnek indult a szocialista brigádmozgalom. Amig év elején mindössze 163 szocialista brigád dolgozott az állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban, gépállomásokon és termelőszövetkezetekben, addig a pártértekezlet időpontjában a cimet viselő és a cimért küzdő brigádok száma meghaladja a négyszázat. E mozgalom fellendülése pozitívan hat mind a dolgozók szemléletének, tudatának formálására, mind az elért eredményekre. Kiemelkedő eredményeket értek el a gödöllői, a herceghalmi, a dánszentmiklósi állami gazdaságok, a gödöllői erdőgazdaság dolgozói, a dányi, a dánszentmiklósi a számbéki, az üllői a lőrinckátai és más termelőszövetkezetek vezetői, tagjai, szocialista brigádjai, akik teljesítményeikkel, eredményeikkel öregbítették nemcsak saját gazdaságuk, hanem a megye szocialista nagyüzemeinek jóhirét is. Az uj mechanizmus nemcsak az önállóságot növeli, hanem sokkal nagyobb felelősséget is jelent az üzemek vezetőinek és a dolgozóknak. Különösen megnövekszik a kommunisták felelőssége, akik élharcosai a reform végrehajtásának. A fő célkitűzések kiemelése mellett továbbra is hatékonyan kell foglalkozni a tsz. pártszervezetek erősítésével, a szövetkezeti kádermunka javításával, a szövetkezeti demokrácia erősítésével és más fontos, a szövetkezeti gazdálkodással összefüggő kérdések megoldásával. Szilárd meggyőződésünk, hogy a gazdaságirányítási reform végrehajtásával ujabb lépést tehetünk előre a szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésében-