MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. november 3-4.

1/6. ő. e. Pártértekezlet. 1-303. • 1966. november 3-4. - Mellékletek: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának beszámolója. (A megye ipari, mezőgazdasági termelésének fejlődése; A tanácsok munkája, a lakosság anyagi, kulturális, egészségügyi helyzete; A pártélet fejlődése, a párt eszmei, politikai munkája; A revíziós bizottság beszámolója.) 233-291. [brosúra]

tulajdonába mentek át, s a gépállomások, az egyre növekvő számú mezőgazdasági gépek javítására rendezkedtek be. Ezt a profilváltozást gépállomásaink alapvetően jól oldották meg. A. III. ötéves terv időszaka alatt tovább kell fejleszteni a gépjavítás módszereit, szervezettségét. Mind a szövetkezeti mozgalom erősítésében, mind a falusi lakosság áruellátásában fontos szerepe van a földmüvesszövetkezeteknek. 153.ooo taglétszámmal a megye legnagyobb tömegszervezete, évi 3,5 milliárd Ft-os forgalmával egyik legnagyobb kereskedelmi tényezője. Tovább kell növelni szerepüket a mezőgazdasági termelés és termeltetés, a felvásárlás szervezésében, a szakszövetkezetek és az ujabban szerveződő kertszövetkezetek segítésében. A háztáji gazdaságok és a házikertek fontos szerepet töltenek be a megye mezőgazdaságában. Az önellátáson kívül az árubaromfi 15 %-át, a tojás 4o %-át, a tej 2o %-át, a bogyósok 36 %-át a háztáji gazdaságokból vásároltuk fel. A megye falusi lakosságának önellátása és az árutermelés fokozása miatt változatlanul nagy szükség van a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztésére. Továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a háztáji szarvasmarhaállomány csökkentésének megakadályozására. Ezt tervszerűen elő kell segíteni, s az egész termelőszövetkezeti gazdaság részeként kezelni. A IL ötéves tervidőszak alatt lényegesen javult a tsz-tagok jövedelme. Az egy dolgozó tagra jutó átlagos részesedés az 196o. évi 7.362 Ft-ról 12.ooo Ft. fölé emelkedett Ugyanakkor számos gazdaságban a közösből származó jövedelem a lo.ooo.- Ft alatt van. A gyenge és a közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek többségében tehát még mindig alacsony - és bizonytalan - a tagok részesedése. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a tsz-tagok száma 16,2 %-kal csökkent, átlagos életkoruk pedig 52 évről 55 évre növekedett A munkaerőhelyzet javítását - a biztonságos jövedelem kialakítás aval egyidőben a fiatalok, - a nők munkába vonásával, a szervezett szakmunkásképzés erőteljes kiszélesítésével lehet megoldani. Arra kell törekedni, hogy valamennyi tsz-ben létrehozzák a munkadij-alapot, amiből biztositani tudják a tagok havonkénti keresetének rendszeres és biztonságos kifizetését. Az alap-munkadijat célszerű termelési költségként kezelni. A termelőszövetkezetekben a tagok egyharmadát tudják egész éven át folyamatosan foglalkoztatni.