MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. november 3-4.

1/6. ő. e. Pártértekezlet. 1-303. • 1966. november 3-4. - Mellékletek: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának beszámolója. (A megye ipari, mezőgazdasági termelésének fejlődése; A tanácsok munkája, a lakosság anyagi, kulturális, egészségügyi helyzete; A pártélet fejlődése, a párt eszmei, politikai munkája; A revíziós bizottság beszámolója.) 233-291. [brosúra]

a termelőszövetkezeteknek pedig több mint egymilliárd Ft. beruházásra van szükség. A beruházási célkitűzések szükségessé teszik, hogy szövetkezeteink bátrabban szervezzenek szövetkezeti épitő brigádokat, vagy tsz-közi épitö vállalkozásokat A mult évek tapasztalatai biztatóak. Az épületek jó minőségben, határidőre, s általában olcsóbban készülnek el mint vállalati kivitelezésben, /pl. a monori TÖVÁL, a váci tsz-épitőbrigád, gödöllői, soroksári, monori, állami gazdasági épitőbrigádpk tevékenysége, stb./ A beruházások nagy része építőipari jellegű beruházás. A VIIL Kongresszus időszakában megyénk számottevő építőiparral nem rendelkezett. A Megyei Pártbizottság javaslatára hozott határozatot a Politikai Bizottság, miszerint a 25. sz. Építőipari Vállalat teljes kapacitását folyamatosan Pest megyében kell lekötni. A vállalatot hatáskörileg is Pest megyéhez, csatolták. Megvan a remény arra, hogy a megye építőipari kapacitás igényét az eddigieknél jobban ki tudjuk elégíteni. Már a VIIL kongresszust követően, de még inkább az 1964. decemberi KB. határozat megjelenése után jellemzővé vált a munkatermelékenység gyors növekedése a megye ipari termelésében. Az ipari termelés egész növekedésének 65,9 %-a a termelékenység növekedéséből származik. A termelékenység emelkedése jelentősebb lehetne, ha a IL ötéves terv első éveiben is nagyobb gonddal törődtünk volna ezzel a kérdéssel. Az 1965-ig állandó emelkedő tendenciát mutató túlóra felhasználást némileg sikerült csökkenteni, de ezen a téren még ma sincs minden rendben. Egyes üzemeinkben nem eléggé szervezett, ütemes a termelés. Ennek természetesem vannak objektiv, de szubjektiv okai is. Ilyenkor romlik a termékek minősége, nő az önköltség és indokolatlanul túlterhelik a munkásokat. /Csepel Autó, Bugyi telefongyár és más üzemek./ A termelékenység alakulására jellemző következtetéseket lehet levonni az iparban foglalkoztatottak számának és összetételének alakulásából is. 1965ben a megye szocialista ipara 77.724 főt foglalkoztatott. Az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma a szocialista iparban 196o évihez viszonyítva 237 főről 23o főre csökkent. Az a tapasztalat, hogy az alkalmazotti, de különösen az adminisztrativ létszám csökkentésére megfelelő intézkedések nem történtek. Megítélésünk