MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. május 2.
Napirend: - 1. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésszervezésének tapasztalatai Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–5.
- A tehéntartás milyennek tekinthető a megyében; - nagyon egyértelmű, hogy azokban a részekben van hagyománya ahol a vasút távol van és nincs a városoknak vonzereje, és ahol nagy területeket legelő borit. Ilyen például a ceglédi járás, Nagykőrös város, Monor, Dabas néhány községe. Itt nem csökkent, hanem növekedett a tehénállomány. Ha lejárnak a kormány által nyújtott kedvezmények akkor várható, hogy ez a tenyésztési kedv csökken, de ugy Ítéljük meg, hogy ez a 8500 db 1980-ra is megmarad. - Igen kevés a városok felügyelete az ÁFÉSZ-ek tevékenysége felett, többnyire a községek végzik, és az ÁFÉSZ-ek szigorúan kötődnek a MESZ'ŰV-höz. De nemcsak a MÉSZÖV, hanem a megye két osztálya a mezőgazdasági és a kereskedelmi is szigorúan ellenő rzi. - Hol vagyunk elégedetlenek ? - Tulajdonképpen minden területen van javitani való, különösen a szolgáltatás és az ellátás területén. Nagyobb figyelmet kell forditani a háztáji és kisegitő gazdaságok irányába, hogy az eljuttatandó eszközök, és a megtermelt áru szervezetten jusson el a termelőtől. Sok probléma merült íei amiatt, hogy az ÁFÉSZ-ek megkötik a szerződést a kisgazdaságokkal zöldségre, gyümölcsre és ezzel szemben megjelenik a maszek aki pár fillérrel többért felvásárolja. Eddig adminisztratív eszközökkel azért nem avatkoztunk be, mert az ellátás szempontjából zavart okozott volna. Hozzászólások Olajos Mihál y elvtárs A jelentéssel egyetértünk, ugy értékeltük, hogy időben történt az előrelépés, a szervezés a háztáji gazdaságokban. A mai kistermelés már nagyon erőteljesen a közös gazdaságokra támaszkodik. A szövetkezeteknek viszont arra kell törekedni a jövőben, hogy az integrálás előnyeit a közös gazdaságok is élvezni tudják. Nem elsősorban a háztájiban történő termelés teszi olcsóbbá a tevékenységet, hanem az utánna következő biztonságos áruellátás megteremtése. Ez a szövetkezeteink szemléletében még nem egyértelmű. Segitik ugyan a háztáji gazdaságokat, de az érdekeltségi kapcsolatokra kevesebb figyelmet forditanak. Másik gondynk, hogy kevés azoknak a szövetkezeteknek a száma, amely figyelembe veszi a szórvány épületeket és tervet készitenek annak felhasználására, hasznositására. Ilyen például a Hernádi termelőszövetkezet. Felhivtuk az ÁFÉSZ-ek, és a termelőszöveti-estek figyelmét, hogy ezeket a termelési eszközöket vegyék számba és legyenek gazdái. Vannak területek ahol nagyobb hangsúlyt kell helyezni és erősiteni például Nagykátán és Gödöllőn az állattenyésztést, a váci járásban, illetve annak egyes területein a gyümölcs, zöldség termelést. 3