MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. december 13.

Napirend: - 1. A Gödöllői Járási Párt-végrehajtóbizottság jelentése a KB 1974. március 19-ei, a közművelődésről szóló határozatának végrehajtásáról. - - Jelentés. 9–22.

6 Javult a tanácsi szerve k tevékenysége a közművelődési törvény megjelenése óta. A. korábbi években két-három évenként Állandó Bizottsági ülésen számoltatták be a müveló'dési ház igazgatóját a népművelési munkáról. Most ezen túlmenően testületi üléseken (ta­nácsülés, VB-ülés) számolnak be. kétévenként átfogóan, évenként pedig két-három alkalommal egy-egy részterület eredményeit, gond­jait értékelik. Az elmúlt időszakban gondjaink az állami irányitás járási szintjén adódtak. (Egy évig nem volt osztályvezető, a művelődési felügyelő gyakran beteg volt, jelenleg sincs betöltve a művelődési felügyelői státusz.) Korábban a községi, üzemi, társadalmi és tömegszervezetek egy­mástól függetlenül, sok párhuzamossággal végezték tevékenységü­ket. Ma már a járás minden közművelődéssel foglalkozó szerveze­te egységes koncepciók alapján dolgozik, A munkát jól koordi­nálják a községi közművelődési bizottságok is. A bizottságok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését a ta­nácsok végrehajtó bizottságai látják el. A helyi irányitás társadalmasítása tette lehetővé azt, hogy a prog­ramok tervezésében, szervezésében és a végrehajtás ellenőrzésé­ben azok vesznek részt, akik legjobban ismerik a helyi szükség­leteket, a közös felelősség alapján biztosítékot jelentenek a párt­határozat magasabb szintű végrehajtására. Szükségesnek tartottuk a közművelődési bizottságok összehangol­tabb, egységesebb tevékenységét, ezért hoztuk létre a Járási Közművelődési Bizottságot is. Mintegy 8 hónapja alakult meg a 27 főből álló testület, amelyben a járás lakosságának minden rétege képviseltetve van. Ma még az indulás, útkeresés jellemzi munkáját. A Járási Hivatal ajánlásai, a gazdasági egységekkel történt meg­beszélések alapján, ebben az évben jelentős előrelépés történt a szellemi és anyagi erők koncentrálása, a közművelődési intézmé­nyek közös fenntartásának kimunkálása és megkötése terén. A művelődési intézmények 80 %-a közös fenntartású. Az anyagi és szellemi erők koncentrálása érdekében tett intézke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom