MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. szeptember 20.

Napirend: - 1. Jelentés a korszerű nagyteljesítményű berendezések kihasználásról a Budai járás ipari üzemeiben. - - Jelentés. 18–24.

-3párhuzamosan - növelhette volna a termelés gazdaságosságát, a minőség javítását, a nemzeti jövedelemhez való hoz zájárulás mértékét. gyobb figyelmet fordítottak a korszerű, nagyteljesítményű gépek kihasználására, több műszakos üzemeltetésére. A szándék maradéktalan megvalósítását azonban több tényező együttes hatása akadályozta, amelyek az alábbiakban összegezhetők: A vizsgált vállalatoknál a meglévő géppark kapacitása nagyobb annál, mint amelyet gazdaságosan üzemeltetni képesek, a rendelkezésre álló létszám a munkahelyek számához viszonyítva alacsony. Ugyanakkor a nullára leírt és a korszerűtlen gépek ma is jelentős számú munkaerőt kötnek le. A gépek és berendezések selejtezése a vállalati eredmény terhére történik, ezért a kívánt mértékű selejtezést elsősorban azok a vállalatok tudják megvalósítani, amelyek nyereségüket megfelelően növelik és nem terheli őket jelentős hiteltörlesztés. A régi gépek üzembentartását a piaci igények is befolyásolják. Ezek a tényezők az üzemen belüli szükséges létszámcsoportosítást akadályozzák. A szűk termelési keresztmetszetek megszüntetésére a vállalatok általában nagyobb kapacitású gépeket helyeznek üzembe. Kihasználásuk mértékét azonban sok esetben akadályozza, hogy a beállításuk időpontjában nem tudják biztosítani az üzemeltetés összes feltételeit; az általuk gyártott termékek iránti piaci kereslet, a termékek jövedelmezőségi szintje, a magasan kvalifikált szakmunkások hiánya, stb. döntő mértékben befolyásolja a gépek gazdaságos üzemeltetését. A fejlesztés elhatározásakor számos esetben sok a döntés alapját képező feltételezés. A korszerű és nagyteljesítményű gépek általában az elavult géppark megújítása során kerülnek beállításra a termelésbe. Amennyiben az új gép technikai színvonala, illetve teljesítménye — az adott technológiai soron — nincs összhangba a régi termelő berendezésekkel, akkor a termelésben újabb szűk keresztmetszetek keletkeznek. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy a nagyteljesítményű gépek egy jelentős része célgép, így nem konvertálható más munkák elvégzésére. Tapasztalataink alapján az említettek hátrányosan befolyásolják a vizsgált gépek és berendezések hatékonyabb üzemeltetését. Az optimális gépkihasználásra kedvezőtlenül hatnak a vállalatok közötti kooperációban meglévő hiányosságok, a késedelmes szállítások és az a körülmény, hogy a készletező vállalatok sok esetben nem tudják megfelelő alapanyaggal kielégíteni az üzemeket. A külföldről beszerzett gépek alkatrészhiány miatt hosszabb ideig is kiesnek a termelésből. Igen gyakran az elhasználódott szerszámok miatti kiesés is számottevő. Mindez azt bizonyítja, hogy a vizsgált gépek és berendezések gazdaságos üzemeltetése az alapanyag, az alkatrész ellátás, a szervízelés, a TMK biztosítása szempontjából is jelentős felkészültséget és szervezettséget igényel. Az említett problémák mellett számolni kell a szubjektív emberi tényezőkkel is. A munkavállalók nagyrésze szívesebben megy olyan üzembe ahol délelőtti műszakban dolgozhat. Nem szívesen vállalják az átképzéssel együttjáró munkahelyi változtatást és a betanulás számos nehézségeit. A vállalatok egyrészének erőfeszítése, amely a több műszakos munkarend növelésére irányult eddig kevés eredménnyel járt. Különösen jellemző ez az építőiparra, amelyet a PÁÉV-nél tapasztaltak is bizonyítanak. A közelmúltban központilag előírt műszakpótlék bevezetésének hatását csak később lehet megfelelően értékelni. A kapacitások kihasználását akadályozó tényezők A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a vállalatok többségénél — különösen a KB. 1971. december 1-i határozatát követően - a korábbiaknál na-