MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. augusztus 23.

Napirend: - 2. Jelentés a Pest megyei cigánylakosság helyzetéről a PB 1961. júniusi határozata alapján. - - Jelentés. 23–36.

- 7 A dolgos, egészséges életre nevelést az egészségügyi dolgozók és a vöröskeresztes aktivák együtt végzik: sok egyéni és csoportos beszélgetést folytatnak, a gyermekeket csoportokba szervezve szoktatják az eszközök használatára. Az orvosok vetítettképes előadásokat tartanak, egészségügyi csomagokat osztanak ki. A nem cigány környezetbe' áttelepült cigánycsaládok /kb. 60 %-a/ nagy része lényegesen más, pozitivabb életvitelt valósit meg. Életmódjuk gyorsan közeledik a társadalmilag átlagoshoz. Körükben megszűnnek a sajátos, telepi életmódhoz kapcsolódó egészségügyi szociális gondok és társadalmi terhek. Különösen szembeötlő a változás a saját épitésü házban élő családoknál . 4.

/ A művelődési helyzet változásai Közoktatási és közművelődési intézményeink a beilleszkedés meggyorsítása érdekében helyesen, a társadalom és a cigányság alapvető érdekeinek megfelelően, az iskolásgyermekek és a rendszeresen dolgozók alapműveltségének biztosítására törekedtek elsősorban. A cigánygyermekek iskolára előkészitése nem javult.a kívánt mértékben. Az óvodába / 1974-hez képest/ 68-cal több, vagyis 27o gyermek jár.Ez kevés: Sajnos a szülők igénye nem növekszik kielégítően,sok " meggyőzött" szülő az első hozzájárulás fizetésekor kiveszi a gyermekét. A tanácsok az ilyen esetekben a szociális alapból vállalhatnák a térítést., Az iskolára előkészítő csoportok száma 1974-hez képest 23 %-kal nőtt. Az általános iskolai cigánytanulók aránya 3.6 %-os,Az általános iskolák cigánytanulóinak 18 %-a napközis, 36 %-uk tanulószobai foglalkozásra jár. Az erőfeszítések ellenére a felmentettek 9 %-a, az évfolyamot ismétlők 23 %-a, az iskolaéretlenek 24 %-a, az osztályozatlanok 38 %-a, a gyógypedagógiai neveltek 2o %-a cigánygyermek.