MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. április 19.

Napirend: - 2. Jelentés az állami szervek pártirányításának gyakorlati tapasztalatairól a Budai járásban. - - Jelentés. 28–39.

- 35 A járási Párt Végrehajtó Bizottság 1976, októberében megtárgyalta a járási vezető ügyész beszámolóját a társadalmi tulajdon elleni és népgazdasági bűncselekmények alakulásáról, a bűnüldözések eredményességéről, az Ítélkezés tapasztalatairól. A további tennivalók között megállapította, hogy fokozott gondot kell fordítani a bűncselekményt lehetővé tevő okok felderítésére, a szignalizációs tevékenységre, a bűncselekmények nyomozásának gyorsítására, az ítélkezés időszerűségére. A járási bűnüldöző szervek vezetői a napi munkakapcsolatok és a pártbizottsági üléseken való részvétel mellett operatív értekezleteken adnak tájékoztatást a vezetésük alatt álló szerv működéséről, a munka során szerzett tapasztalataikról, segítséget kapnak a gondok megoldásához, a feladatok egyeztetéséhez. Minden esetben eleget tesznek tájékoztatási kötelezettségüknek, - akár soron kívül is, amennyiben ez szükséges. A Végrehajtó Bizottság ugy itéli meg, hogy a járás igazságügyi szerveinek munkájában az eljárások törvényesek. A megelőzés szempontjából ki nem aknázott lehetőségnek tekinti a pártszervezetek részéről a népi ülnökök tapasztalatainak közzétételét és hasznosítását. 2./ A

z

i igazságügyi szervek apparátusa- Az ügyészségi és bírósági ban működő pártalapszeryezetek sze- pártalapszervezetek taggyürepe a pártirányítás érvényesítés

é- léseiken napirendre tűzik ben

. a hivatali munka fő területeit. Az ügyészségi pártalapszervezetnél ezek a taggyűlések rendszeresebbek, alkalmasabbak arra, hogy a szakmai értékelésen tul szemléletformálással, a párttagok mozgósításával segítsék a jogpolitikai elvek politikai célkitűzésekkel összhangban történő megvalósítását, a feladatok végrehajtását. Az elmúlt évben ennek szellemében összegezték a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatokat, a politikai bűncselekményeket, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka tapasztalatait. A bírósági alapszervezetnél e tekintetben további tennivalóink vannak; a vezetőség nem megfelelő összetétele, a személyi rátermettség hiánya az egyik legfőbb magyarázata annak, hogy gyakori a személyeskedés, a felmerülő problémák szubjektív megközelítése, amely hátráltatja a munka megfelelő végzését. £