MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. április 5.

Napirend: - 1. Jelentés az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséről a Ráckevei járásban. - - Jelentés. 9–19.

1 A járás mezőgazdaságilag hasznosítható földterülete természetes termőképesség tekintetében többségében közepes, 1 ha átlagértéke 18 aranykorona. járás déli részén van a legértékesebb vályogtalaj, ettől északra a rossz vizgazdálkodású homok, homokos vályogtalaj jellemző, A sekély termőréteg alatt homokos kavicsréteg található. A talajviz szint általában 15o cm alatt van, amit a Duna mindenkori vizállása jelentősen befolyásol. Gyakori jelenség, hogy a termőréteg vizkészlete és a talajviz között a vegetációs időszakbeül megszakad a kapcsolat, a növényzet nem fejlődik rendesen. A térség éghajlati viszonyai kedvezőek. 5o év átlagában az éves csapadék mennyisége 529-617 mm. A sokévi átlagtól azonban évenként nagyok az eltérések, különösen a termést döntően befolyásoló vegetációs időszakban, amikor a csapadék átlagos mennyisége 289-297 mm. A napfényes órák száma 2ooo-21oo óra. A talajviszonyok és az éghajlati tényezők, valamint a termelés fokozása és biztonsága a terület öntözéses gazdálkodásának fejlesztését szükségessé teszik. Az öntözéses gazdálkodás helyzete 1976-ban az üzemek 36 millió rf vizet használtak fel öntözésre. Ennek 44 át csőkutak. és bányatavak, 4o %-át a DTCs, 14 %-át a Ráckevei Duna, 2 #-át a Nagy-Duna szolgáltatta. A mezőgazdasági üzemek öntözési lehetőségeiket a gépek kapacitása tekintetében 61,5 %-ra használták ki, mely8673 ha tényleges öntözését biztosította ós ez a vizjogilag engedélyezett terület 75 százaléka. Az öntözött terület 18 %-án szeme3 takarmányt, 13 %-án ipari növényi főleg cukorrépát, 26 %-án zöldségfélét, 3 %-án gyümölcsöt, 4o $-án szálas takarmányt öntöztek. Az üzemek elsősorban a zöldségtermő területen biztosították az esőpótló öntözést, azonban a módszeres öntözéses gazdálkodást kell. vés üzem valósítja meg o * 2