MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. január 25.
Napirend: - 1. Jelentés az 1976. évi gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtásáról. - - Jelentés. 5–12.
MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA VB. anyagi GAZDASÁGPOLITIKAI OSZTÁLYA Készül t:35 pld-ban Budapest,1977.1.17. Jele n t é 3 Pest megye 1976 évi gazdaságpolitikai cselekvési programjának végrehajtásáról. Az 1977 évi feladatok A gazdaságszervező munka nehezebb gazdasági helyzetben, feszesebb feltételek között, de kedvező politikai légkörben folyt. Pártszervezeteink intenziv politikai munkát végeztek a XI. kongreszszus határozatainak teljesítéséért. A megye gazdasága 1976-ban is dinamikusan, az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött.A gazdaságpolitikai cselekvési program célkitűzései alapvetően teljesültek, illetve túlteljesültek. A számszerű értékelés még csak a háromnegyedévi adatok alapján, illetve azok kivetítésével lehetséges. Az ipar termelése megyei átlagban 7,8-8%-kal növekedett. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység növekedéséből származott. A megye iparában foglalkoztatottak száma gyakorlatilag azonos szinten maradt. Az átlagosnál és a tervezettnél gyorsabban nőtt a vegyipar és az energiaipar termelése. Elsősorban a nyersanyag ellátás hiányosságai miatt az élelmiszeripar termelése elmaradt a tervezettől. A termékszerkezet korszerűsítésének a folyamata tovább erősödött. A nagyüzemek-fejlesztési célkitűzéseiknek megfelelően - a konvertálható árualapok bővitését szolgáló hiteleket ütemesen használták fel, a nemzetközi kooperációs szerződéseket többségében megkötötték. Az uj termékeket gyártó kapacitások kiépitése felgyorsult. Több ipari nagyüzemben, a korszerű és továbbfejlesztésre alkalmas termékek értékesítéséből származik az árbevétel 7o-8o%-a. Pl. Csepel Autógyár, Ipari Műszergyár, Gödöllői Gépgyár, Váci Kötöttárugyár, MHD Váci Gyára, Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, PORTÉ. A tanácsi vállalatok termékszerkezete az V. ötéves terv időszakában is dinamikus fejlesztést és termelésnövekedést tesz lehetővé. Az ipari szövetkezetek mintegy 75%-a jól gyártható és kedvezően értékesíthető terméket állit elő. Az elért kedvező megyei eredmények mögött az üzemek közötti jelentős szóródás is tapasztalható. Ez egyben jelzi a termékszerkezet korszerűsítésének további lehetőségeit. r Ti ojt