MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. július 22.
Napirend: - 1. A pártoktatás 1971–1975 közötti középtávú végrehajtásának tapasztalatai és az 1975–1980 közötti évekre szóló középtávú terv irányelvei. - - Jelentés. 15–33.
szemlélete határozza meg alapvetően a megyében a dolgozók minden csoportjának, rétegének.gondolkodását. Növekedett a szocialista brigádok szerepe az üzemekben c A propaganda továbbra is tegyen erőfeszítéseket annak a megértetésére, hogy a munkásosztály vezető szerepének maradéktalan érvényesítése feladataink végrehajtásának feltétele, a szocialista épités követelménye 0 Ehhez szükséges a munkások ideológiai-politikai ismereteinek állandó bővítése, politikai tudatosságuk és aktivitásuk növelése. Sokoldalúan mutassuk be a vezető szerep érvényesítésének területeit és feltételeit. Tudatosítsuk annak politikai jelentőségét, hogy a párt- társadalmi és állami szervek testületeibe és a vezetői munkakörökbe kellő arányban kerüljenek a termelésben és a közéleti tevékenységben élenjáró munkásokc Továbbra is fel kell lépni a vezetőszerepet egyoldalúan, értelmező, vagy azt tagadó nézetek ellen 0 A munkásosztály vezető szerepével összefügg, ezért politikai súlyának megfelelően kell foglalkozni az üzemi, munkahely i demokrácia továbbfejlesztésével. A hangsúlyt a tartalmi fejlesztésre kell helyeznie Az oktató-nevelő munka segitse elő, hogy a dolgozók élhessenek és éljenek jogaikkal, befolyásuk növekedjen,. Az üzemi demokráciához tartozóként hangsúlyozza a szervezettség, a rend és fegyelem szükségességét, a jogok és kötelességek szerves egységéto Határozottan birálja a demokrácia minden irányú megsértését, az érdektelenséget és közönyt is. A termelőszövetkezeti parasztsá g a megye aktiy keresőinek 12.5 % -a, Politikai öntudata, szakképzettsége növekedetté A gépesités, az iparszerü termelési eljárások, a kemizálás széles körű elterjedése, a nagyüzemi munkaszervezetek fejlődése megváltoztatja a tsz-ekben a termelőmunka jellegét, ipari-szakmai jellegű munkává alakitja áto A munkakörülmények megváltozása következtében a parasztság életformája alapjaiban megváltozik: a munkáséletforma vonásai válnak jellemzővé. A szövetkezeti tulajdon szocialista vonásainak erősödése, a gazdálkodás fejlődése elősegitette a parasztság gondolkodásának közösségivé válását: a közösben végzett munka, a szakértelem, a közösségért vállalt felelősség egyre inkább a társadalmi értékmérő. Ugyanakkor tovább kell segiteni a szövetkezeti tulajdon fejlődése és a sze—