MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1974. október 15.

Napirend: - 1. A népgazdaság védelmének ügyészi tapasztalatai a jogpolitikai elvek alapján. - - Jelentés. 10–19.

A gazdaságpolitikai célkitűzéseinknek megfelelő, helyes gaz dálkodási rend kialakítása és az ezt akadályozó jogszabálysértések kiküszöbölése nem csak fontos gazdasági érdek, hanem jelentós politikai kérdés is. A beszámolóban a népgazdaság védelmével kapcsolatos, mindazon tapasztalatokat ismertetem röviden, amelyek a fegyelmi, kártérítési és szabálysértési eljárások törvényességi felügyelete során, a bünüldözési gyakorlatban és a birósági eljárásban való ügyészi közreműködésből erednek. Tapasztalataink szerint a gazdasági rend védelmét szolgáló, alapvető jogszabályok .egyre'jobban ' érvényesülnek. Különösen vonatkozik ez a megállapítás az állami szervekre, állami vállalatokra, intézményekre, állami gazdaságokra és az ipari szövetkezetekre is. Javult a törvényesség az AFÉSZ-eknél, a szakcsoportokban, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a közös vállalkozások és a nagy forgalmat lebonyolító kisiparosok egy kis része nap mint nap figyelmen kivül hagyja a különféle - gyakran a legalapvetőbb - jogszabályokat és előirásokat, cselekményük ese tenként bünüggyé nő. A fegyelmi ügyek tapasztalatai azt mutatják, hogy csökkent a fegyelmi eljárások száma, amely a javuló munkafegyelem mellett azzal is összefügg, hogy a kollektív szerződések a kisebb fe gyelemsértésekre is fegyelmi eljárás nélküli anyagi hátrányo kat irnak elő. A fegyelmi büntetések csökkenése nagyobb mérvű, mint a fegyelmi esetek száma. A munkaviszonynak a vállalat részéről történő felmondására a korábbinál kevesebb esetben ke rűlt sor. A fegyelmi ügyek és a munkaviszony felmondásának csökkenése a munkaerőhiánnyal függ össze. Kevesebb a kár megtérítésére kötelező vállalati határozatok száma is, de ez nem arányos a károkozások számának csökkenésével. Egy-egy ügyészi vizsgálat alig talál olyan kártéritési határozatot, amelyben a felróhatóan okozott inproduktiv költségeket, vagy a selejtkárt áthárították a dolgozóra, pedig vannak ilyen esetek. Gyakran találkozunk a kártérités mértékének indokolatlan mérséklésével vagy a kár képletes megtérítésére kötelező határozattal. A vállalat részéről kiadásként jelent kező károkat viszont maradék nélkül megtéríttetik. Pl. a közúti balesettel okozott kárt vagy a könyvelési bizonylatokkal dokumentálható hiányokat, pl. a szerszámhiányt. E tapasztalatokra alapozva ügyészségeink a jogpolitikai követelményeknek eleget téve, növekvő számban végeznek munkaügyi, törvényességi vizsgálatokat.