MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1974. szeptember 17.

Napirend: - 2. A közművelődés helyzete és fejlesztése Pest megyében, különös tekintettel a munkásság művelődésére. - - Jelentés. 64–88.

- 2 - 579 külterületi és tanyai településen él a la [cos sár; lo %-a - Megyénk történelmi, kulturális és népművészeti hagyományai jó feltételeket teremtettek munkájukhoz. - az országosnál is rosszabb anyagi,technikai ellátóttságu intézményhálózat; - nálunk is gondot jelent a szakképzett népművelők hiánya és állandó cserélődése. A Pártbizottság az általános közművelődési feladatok mellett tájegységenként, a helyi hagyó mán y okra épülve fogalmazta meg teendőink irányát. Amunkásmozgalmi hagyományaink felkutatása, azok összekapcsolása a munkásmüvelődés korszerű elemeivel biztató fejlődésnek indult. Ezt jelzik a váci munkásmozgalmi kutatások és kiállitások, a 17 minősitett munkáskórus működése, a Gödi Fészek rendszeressé váló és kibontakozó rendezvénysorozatai,stb. A paraszt és földmunkásmozgalmi emlékek felelevenítése, a Dózsa, Kossuth kultusz ápolása eredményezte a ceglédi állandó Kossuth kiállitást és az országos Dózsa ünnepség kiemelkedő eseményeként Somogyi József Kossuth dijas szobrászművész uj Dózsa szobrának ceglédi felállítását. Megyénk hivatásos és öntevékeny művészeti élete egyaránt gazdagodott. A Szentendrei Teátrum a magyar szinházi élet jelentős,tényezője lett. A szentendrei régi és uj müvésztelepeken és a Vácott letelepedett képzőmüvé szekkel Pest megye a képzőművészeti életben számszerüségében és színvonalában rangos helyet foglal el. Szentendrén él és alkot 51 képzőművész. Fiatal művészeink közül az utóbbi években többüket országos pályázatokon díjazták. Képzőművészeti életünk kimagasló egyéniségei az itt alkotó Barcsay Jenő, Czóbel Béla és sokan mások. De fc