MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1974. június 25.
Napirend: - 2. A Pest megyei munkások társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetük javításáról. - - Határozat-tervezet. 26–40.
A munkások politikai képzésében elsősorban a káderképző tanfolyamokra való beiskolázás, q magasabb politikai műveltség elsajátítása torén van lemaradás. Á ltal ános műveltség, iskolázottsá g: 1949-ben a munkásság közel 5 %-a analfabéta, s csak 17,5 %-a végeste el a 8 általános iskolát. Jelenleg az analfabéták száma 0,9 %-ra csökkent,,a 8 általános iskolát elvégzettek aránya pedig 48 %-ia emelkedett. Munkásainknak mintegy 6 %-a érettségizett és 1 %-a rendelkezik felsőfokú képesítéssel. A fejlődés ellenére azonban meg jelentós a lemaradas a munkasok egy rétégénél. A betanított munkások fele, a segédmunkások kétharmada nem végezte el az általános iskolát. A munkásgyerekek tanulási, továbbtanulási aránya javul. Középiskoláinkban a tanulók 60 %-a fizikai dolgozók gyermeke, /országosan 54,2 %./ A felsőfokú oktatási intésetekbe jelentkezők 57,8 %-a,a felvettek 63,3 %-a, fizikai dolgosok gyermekei. A munkásgyerekek továbbtanulását segiti a Megyei Tanács által alapított társadalmi ösztöndíj. Az 1973/74-es oktatási évben 3,3 millió forint összegű társadalmi ösztöndíjban részesült 859 fizikai dolgozó gyermeke. Kívánatos lenne szélesíteni az üzemek, tss-ek ösztöndíj alapítását, adományozását. Ssakmai műveltsé g: A megye munkásságának 44,5 % -a ssakmunkás, 36,7 betanított munkás és 18,8 %-a segédmunkás. A belső szakmai rétegződés megköselitően lo f-al jobb az országos átlagnál. A nők szakmai műveltsége jelentősen lemaradt a férfiakéhoz képest. A ssakmunkások aránya a nők között csak 17,7 %• A női munkások söme a textil iparban, a ruházati iparban és az élelmiszer iparban dolgozik, még nagyobb arányban koncentrálódnak ezekben az ágazatokban a nái ssakmunkások.