MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1974. január 22.
Napirend: - 1. Az ipari termékstruktúra javítására hozott párthatározat végrehajtásának tapasztalatai a gépipar területén. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–4.
Cservenka Ferencn é elvtársnő köszönti a Végrehajtó Bizottság tagjait, Javasolja, hogy 3. napirendi pontként fogadja el a "VB. Szilágyi János elvtárs tájékoztató jelentését a megye közbiztonsági helyzetéről. 1. napirendi pont Az ipari termékstruktúra javitásara hozott párthatározat végrehajtásának tapasztalatai a gépipar területén Az irásos anyaghoz szóbeli kiegészités nem volt. Kérdéseket tettek fel az anyaggal kapcsolatban: Arató Ancupás, dr. Mondok Pál, Németh Ferenc, dr. Simon Pál, Jámbor Miklós, dr. Pethő György és Balogh László elvtársak. Gabányi elvtár s válasza A Politikai Bizottság 1971* október 19-i határozata felhivta a figyelmet a gazdaságtalan termelés csökkentésére, a gazdaságos termékszerkezet kialakitására. A Pest megyei Párt YB. 1972. december 5-i határozata is ebben az irányban segiti a vállalatok, üzemek munkáját. Ezzel az anyag is foglalkozik. Már a 4. ötéves tervben is foglalkoznak a gépipari termelés gazdaságosságának fokozásával, hosszú folyamatról van szó. A gépipari vállalatoknál 18 % a gazdaságtalanul termelt termékek száma, de a termékek össztermelésének 5 %-át nem haladja meg, jelentős javulás tapasztalható. Mindig volt gazdaságtalanság és lesz is. Szerinte nehéz megállapitani, hogy mi a gazdaságtalan termék, mert például a hajóépités is gazdaságtalan és mégis csinálni kell.'A Pestvidéki Gépgyárban is vannak selejtes termékek, mégis gyártják.Több helyen az volt a szemlélet, hogy érdemes foglalkozni a gazdaságtalan termékek gyártásával, akarják is csinálni, mert nyereségnövelő. Megemliti, hogy a nagyvállalatok itt nem partnerek, hanem egyedi nagyvállalatok. Ők is visszafogják a kisebb vállalatokat. Rugalmasabban kellene reagálni a piaci viszonyokra, több vállalat gyártja ugyanazt a terméket pl. olajkályba, de egyik sem akar lemondani gyártásáról. A KGM követte el a hibát, szigorúbb intézkedéseket kell tenni, hogy a tárca ne engedélyezze egy termék több helyen történtő gyár tását. Az önköltségben van érdek. Számos tényezője van, a nyereség centrikusán növeli az önköltséget, pl. szállitási költségek csökkentése. Vannak vallalatok, ahol vizsgálnak önköltségi tényezőket, érdekeik vannak. Az értékesitéssel kapcsolatban megemliti, hogy komoly problémát okoz az értékesités is. A vállalatok nyereség érdekében tulteljesitik a tervet, már gondot okoz. Az uj termékek bevezetése is gonddal jár, ugyanakkor kihatással van a többi termékre is. Foglalkoznak a vallalatok uj termékek bevezetésével nem gyors ütemü, sok okból kifolyólag pl. gép vagy anyagellatottsag problémája. Az áremelés nem cél, de amikor nyugaton nagy az áremelkedés, szeretnénk mi is visszarealizálni valamit. Szerinte jó a megfogalmazás. A TEK vállalatokkal kapcsolatban, a tárca szerint ezek a vállalatok a kisebb vállalatok anyagszükségletét tarolják és készletezik, a nagyobb vállalatoknál közvetitő szerepet járszanak. Nem töltik be szerepüket, ami őket illeti. A készletgazdálkodás szigorú törvényei itt is érvényesek,'kéri a VB. segitségét azon tul, hogy a KGM is tudja, nem tett sokat.
