MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. december 18.
Napirend: - 1. A munkásosztály és a tsz-parasztság szövetsége alakulásának néhány kérdése Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–5.
segédmunkások között, helyes lenne az általános iskoláknak szakmunkásképzést bevezetni. A fiatalok felfogása a politikában, ez az utóbbi években nagyon elhanyagolt lett, szeretné ha előrelépés történne. Pethő elvtárs Megemliti, hogy a szövetségi politika § két tulajdonforma kérdésében jól és részletesen veti fel az anyag. Az 1.oldal ^'bekezdésében nem a legszerencsésebb a megfogalmazás, nem dialektikusan hangzik. Szerinte a szövetkezeti tulajdon formáit jelenti. Az anyagot jónak tartja, elfogadásra ajánlja. Balogh elvtárs Megemliti, hogy szándékosan nem mentek bele a munkásosztály kérdésébe, ezen a területen hiányosságok vannak, kár vitatkozni, a munkás-páraszt szövetséget csinálni kell. Igyekeztek leegyszerűsíteni a kérdést. A munkások politikai képzésével kapcsolatban ugy itéli meg, hogy a pártoktatásban résztvevőknél nemcsak a mennyiségre kell törekedni, hanem a minőségre is. Erre is érdemes odafigyelni. Cservenka elvtársnő Az összes hozzászólásokkal együtt és véleménye szerint nagyon jó és hasznos anyag került a VB. elé. Különösen értékelni kell azért, mert ilyen jellegű témával sem KB. szinten, sem egyéb szinten nem foglalkoztak. Ha nem is kutató munkát végeztek, de kétségtelen vannak bizonyos kérdések, melyeket értékel. Feltétlenül tovább kell fejleszteni a marxizmust, még akkor is, ha csak mozaikokat jelentenek. A vita bizonyos kérdéseket és megállapításokat bővitette. A bejárokkal kapcsolatban megemliti, hogy a közlekedés javult, vékonyabbaaz a réteg,'amely messzebbről jár be dolgozni. Ezt lezárja ez a mult és sablonos. Jelentős számban vannak ipari munkások köréből országgyűlési képviselők, ez szubjektiv elhatározás kérdése. A sok munkahely változtatás a fiatalabb korosztályból található, a fiatalok körében vagy egy igényesség a munkahely és munkamorál szempontjából, de ez az idősebb nemzedékre is vonatkozik. A politikailag képzettlen rétegek, vagy kissé képzettek nem elég szilárd talajon állnak. Differenciáltan erősiteni kell ebben a témában, a szövetségnek nem szabad leszükiteni az életszínvonalra. Meg kell értetni a tömegekkel, ugy van értelme az életszínvonalnak, ha a parasztsag felemelkedik a munkáshatalomba. Az áruterités megfogalmazása kategorikusan hangzik. A "ki kit tart el" ez ugy van megfogalmazva, ahogy Lenin korábban megfogalmazta. A parasztsággal kezdtük, mert szövetséges kellett és erősiteni akartuk a munkásosztály érdekét és az egyéni érdeket is. A munkásosztály áldozatot vállalt a saját érdekében is, mert meg is kivánta. Itt az idő, hogy mi is közösen kezdjünk el gondolkodni, hiszen a mi ügyünket, a nép ügyét akarjuk. A tsz-ek túlnyomó többségében a vezetők nem paraszti családból származnak, nem parasztok. A tsz-ek átszervezésekor a tsz-elnökök 1/3 része ipari munkás volt, a párt segitése révén kerültek a tsz-be. Helyes lenne az anyagban utalni és leirni a rétegeződésnél, hogy az oda került munkáskáderek sokat jelentettek a parasztság gondolkodásának formálásában. Le kell irni, hogy minden fejlődéssel együtt ami végbemegy a paraszti gondolkodásban, a dolgot nem lassitotta hanem gyorsitotta, és ez nem elhanyagolható tényező.