MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. december 18.

Napirend: - 1. A munkásosztály és a tsz-parasztság szövetsége alakulásának néhány kérdése Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–5.

segédmunkások között, helyes lenne az általános iskoláknak szakmun­kásképzést bevezetni. A fiatalok felfogása a politikában, ez az utóbbi években nagyon elhanyagolt lett, szeretné ha előrelépés történne. Pethő elvtárs Megemliti, hogy a szövetségi politika § két tulajdonforma kérdésében jól és részletesen veti fel az anyag. Az 1.oldal ^'bekezdésében nem a legszerencsésebb a megfogalmazás, nem dialektikusan hangzik. Szerin­te a szövetkezeti tulajdon formáit jelenti. Az anyagot jónak tartja, elfogadásra ajánlja. Balogh elvtárs Megemliti, hogy szándékosan nem mentek bele a munkásosztály kérdésébe, ezen a területen hiányosságok vannak, kár vitatkozni, a munkás-páraszt szövetséget csinálni kell. Igyekeztek leegyszerűsíteni a kérdést. A munkások politikai képzésével kapcsolatban ugy itéli meg, hogy a párt­oktatásban résztvevőknél nemcsak a mennyiségre kell törekedni, hanem a minőségre is. Erre is érdemes odafigyelni. Cservenka elvtársnő Az összes hozzászólásokkal együtt és véleménye szerint nagyon jó és hasznos anyag került a VB. elé. Különösen értékelni kell azért, mert ilyen jellegű témával sem KB. szinten, sem egyéb szinten nem foglalkoz­tak. Ha nem is kutató munkát végeztek, de kétségtelen vannak bizonyos kérdések, melyeket értékel. Feltétlenül tovább kell fejleszteni a marxizmust, még akkor is, ha csak mozaikokat jelentenek. A vita bizo­nyos kérdéseket és megállapításokat bővitette. A bejárokkal kapcsolat­ban megemliti, hogy a közlekedés javult, vékonyabbaaz a réteg,'amely messzebbről jár be dolgozni. Ezt lezárja ez a mult és sablonos. Jelen­tős számban vannak ipari munkások köréből országgyűlési képviselők, ez szubjektiv elhatározás kérdése. A sok munkahely változtatás a fia­talabb korosztályból található, a fiatalok körében vagy egy igényes­ség a munkahely és munkamorál szempontjából, de ez az idősebb nemze­dékre is vonatkozik. A politikailag képzettlen rétegek, vagy kissé képzettek nem elég szi­lárd talajon állnak. Differenciáltan erősiteni kell ebben a témában, a szövetségnek nem szabad leszükiteni az életszínvonalra. Meg kell értetni a tömegekkel, ugy van értelme az életszínvonalnak, ha a pa­rasztsag felemelkedik a munkáshatalomba. Az áruterités megfogalmazása kategorikusan hangzik. A "ki kit tart el" ez ugy van megfogalmazva, ahogy Lenin korábban megfogalmazta. A parasztsággal kezdtük, mert szövetséges kellett és erősiteni akartuk a munkásosztály érdekét és az egyéni érdeket is. A munkásosztály áldozatot vállalt a saját érde­kében is, mert meg is kivánta. Itt az idő, hogy mi is közösen kezd­jünk el gondolkodni, hiszen a mi ügyünket, a nép ügyét akarjuk. A tsz-ek túlnyomó többségében a vezetők nem paraszti családból szár­maznak, nem parasztok. A tsz-ek átszervezésekor a tsz-elnökök 1/3 ré­sze ipari munkás volt, a párt segitése révén kerültek a tsz-be. He­lyes lenne az anyagban utalni és leirni a rétegeződésnél, hogy az oda került munkáskáderek sokat jelentettek a parasztság gondolkodásának formálásában. Le kell irni, hogy minden fejlődéssel együtt ami vég­bemegy a paraszti gondolkodásban, a dolgot nem lassitotta hanem gyorsitotta, és ez nem elhanyagolható tényező.

Next

/
Oldalképek
Tartalom