MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. december 18.
Napirend: - 1. A munkásosztály és a tsz-parasztság szövetsége alakulásának néhány kérdése Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–5.
Cservenka elvtársnő üdvözli a Végrehajtó Bizottság tagjait, köszönti az első napirendi ponthoz meghivott Bodnár elvtársat. Az első napirendi pont irásos anyagával kapcsolatban Balogh et. bejelenti, hogy december 5-én megtárgyalták,megvitatták az észrevételeket, azokat igyekeztek feldolgozni az anyagban. Az irásos anyaghoz dr. Pethő László, dr.Mondok Pál, Szilágyi János, dr. Simon Pál elvtársak tettek fel kérdéseket. Balogh elvtár s válasza a kérdésekre: A szakmai és betanitott munkások vonatkozásában az a tapasztalat, hogy a munkásság szakmai képzettségi szintje emelkedik. Ez lassú folyamat, végleges következtetést levonni nem kell, mert a munkásság stabilizálódása megkezdődött, a szakképzettség emelkedik. Ezt lehetett volna egyszerűbben is fogalmazni. A parasztság túlnyomóan nagy többségét nem abszolút értelemben akarták megfogalmazni. A munkásság bizonyos része kirivó hangot használ, ehhez kapcsolódik a "ki ki± tart el". Ugy Ítéljük meg, ezt nem lehet behatárolni mert függ a konkrét kérdésekről amik politikailag foglalkoztatják a munkásságot, a tapasztalatok szerint függ attól is, hogy milyen közel vannak egymáshoz adott munkaterületen a munkás és parasztrétegek. Minél közelebb vannak egymáshoz, annál többen tárgyalják a kérdéseket. Mindig az adott témával kapcsolatban adott időszakban lépnek fel, ezeket kell figyelni és érzékelni. Az információs rendszernek is, a politikai vezetőknek is az emberek között kell lenni ez volna célszerű. Próbálták megkörvonalazni a megyéről alkotott képet az adott témában, a munkásság és parasztság helyzetét politikailag, bizonyos feladatokat konkrétabban, tehát tartalmi vonatkozásban használták a "megye" szót több helyen, és nem stilisztikailag. A megye sajátos helyzetét figyelembevéve a melléküzemágak a mezőgazdaságban, az agglomeráció, ezekből is kitűnik, hogy Pest megyében'a munkásság és parasztság közeledése gyorsabb ütemű az átlagosnál. A vitában résztvettek Pethő elvtárs Megemliti, hogy a 3«oldalon található földtulajdonnal kapcsolatban nem ért egyet azzal, hogy a munkásság azáltal vált munkássá, mert lemontak a földtulajdonról. A 4.oldal első bekezdésében zavarosnak hat a családon' belüli munkamegosztás, ez nem azonositható azzal, ami régen volt. A befejező rész sem világos, nem érti miről van szó, a paraszti értelemben vett "család"-ot helyesebb lett'volna forditva fogalmazni, elvileg nem szerencsés a megfogalmazás. A 8.oldal 2. bekezdésban a fiatal nemzedéknél a munkával kapcsolatos megfogalmazás kicsit kategórikus. Simon elvtárs Ez a jelentés eleget tesz annak, amit a cim igért, hogy néhány kérdésről ad jelentést. A legfontosabb kérdések benne vannak az anyagban nem is rosszul. Felveti a kétlakiság, a kettős jövedelmezőség és a család kérdésével kapcsolatban; szerinte a társadalmi viszonyok hatnak a családokra és nem forditva. A "ki kit tart el" kérdést'nem lett volna szabad igy felvetni, mert ez egy rossz, hioás kérdés. A társadalmat tartja el a társadalmi'tevékenység, a társadalmi termelés társadalmi igényeket elégit ki. Felveti a felvásárlói és fogyasz tói ár közötti árrést, az áruterités politikai szerepét.
