MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. december 18.

Napirend: - 1. A munkásosztály és a tsz-parasztság szövetsége alakulásának néhány kérdése Pest megyében. - - Jelentés. 10–25.

megyénkben él, igy az ország legnépesebb és egyúttal a legnagyobb munkáslakta megyéje lett. A 60-as évek közepéig a munkásság után­pótlási forrááát mezőgazdaságból átkerült dolgozók és a munkába álló nők alkották. Az utóbbi időben ezek a források kimerülőben bánnak, igy az utánpótlást egyre nagyobb mértékben a pályaválasztó fiatalok alkotják. Megvénk történelmileg kialakult sajátos jellemzője a bejáró dolgozók nagy száma. A) megyében éló' keresők 48.7 %-a /214 ezer fő/ a lakóhelyén, 11,8 %-a / 52.ezer fő/ a megyében,de nem lakóhelyén, 39,5 %-a /174 ezer fő/ Budapesten és más megyében dolgozik. A Budapestre bejárókból kb. 135 ezer fő az agglomerációs településekre esik, igy a megye - ezen belül az agglomerációs öve­zet - a főváros legfontosabb, munkaerő forrása. A bejáró dolgozók száma együtt növekedett a megye és a főváros ipari fejlődésével,a bejárás több nemzedék állandó életformája lett.A bejáró dolgozók nagy többsége fizikai munkás, az iparban és épitőiparban dolgoznak. A bejárók nagy száma, s a sajátos helyzet sok poli­tikai és társadalmi gonddal jár együtt. Az eljáró dolgozók sajátos életmódja, a szövetségi politika szempontjából lényeges kérdésként veti fel a munkássá válásuk folyamatát, amely bonyolultabb és hosz­szabb ideig tart, mint a munkavállalásuk pillanata. Tudatos és tartós politikai munkával az eljárók ak­tivizálhat^, ez a réteg éppen a szövetségi politika közvetitő kö­zege lehet. Közöttük sok törzsgárda-tag, párttag, KISZ tag, Népfront aktiva található,, A jelentősebb állami, politikai események, ünnep­ségek alkalmával a bejáró munkások is mozgósíthatók a lakóhelyükön, /tanácsválasztások, országgyűlési képviseló'i választások, község­fejlesztésben végzett társadalmi munka stb./ Kétségtelen azonban, hogy a munkásságnak,ez a rétege - egy sor körülmény miatt - nehezeb­ben közelithető meg. Világnézeti szemléletük formálásának, politi­kai és általános műveltségűk gyarapításának előfeltételei kevésbé biztosítottak, politikai mozgósithatóságuk is inkább csak alkalom­szerű. A helyi közéletbe, politikai életbe való bevonásuk módozatai településenként eltérőek. A távolabbi környezetben keve­sebb a bevándorolt lakosság, az eljáró munkások száma mint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom