MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. május 22.

Napirend: - 1. A nemzetiségek helyzete a Szentendrei járásban és a közöttük végzett politikai munka tapasztalatai. - - Jelentés. 8–21.

-7• nyugati rokonság körében is egyre több az elismerő jelző* Körükben nem egyszer a mi eredményeink is "lazítanak". IV. A községekben végzett nemzetiségi politikában mind erőteljesebb az a felismerés, hogy a párt akkor tehet legtöbbet a nemzetiségiek érdekében, ha nyelvük, kulturájuk, hagyományaik ápolására a legszélesebb lehetőségeket biztosítja. Egyre több helyen igény a "nemzetiségi káderek*' tudatos nevelése, az, hogy a községi művelődésben, okta^> tásban, a községpolitika kialakításában erőteljesebben vegyük figyelembe a nemzetiségi szempontokat. A nemzetiségi tudat egyik éltetője az élő nemzeti kultúrához és anyanyelvhez való közelítés. Ezért törekedtünk arra, hogy a gyermekek ovodás és iskolás korban is anyanyelvű oktatásban részesülhessenek. Ennek érdekében az elmúlt időben két szlovák és két német érettségizett leáqy nyert felvételt óvónőképzőbe ás ugyanennyi került vissza a területre anyanyelvi oktatónak. Ez már bizonyltja a tudatos kádernevelést és területünkön történő alkalmazását. Nemzetiségi községeinkben dolgozó 32 óvónő közül 14 beszéli a nemzetiségi nyelvet /8 szlovák, 4 német, 2 szerb/. Korábban csupán Pilisszentkereszten és Pilisszántón volt megoldott az ovodáskoruak anyanyelvi oktatása, jelenleg valamennyi nemzetiségi községünkben. Ugyanilyen eredményességet mutat az általános iskolai anyanyelvi oktatás is. Külön tanulócsoportok működnek: DunaDogdány, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pomáz, Budakalász községekben, ahol 12 képesített nevelő áll az aiQranyelvi oktatás élén. összesen 713 tanuló részesül ebben a tanévben anyanyelvi oktatásban. Korábbi évek adatához képest némi csökkenést jelent ez, (S