MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. május 22.
Napirend: - 1. A nemzetiségek helyzete a Szentendrei járásban és a közöttük végzett politikai munka tapasztalatai. - - Jelentés. 8–21.
cialista tudat erősítésére hatott;* A legnagyobb feladat a nemzetiségi községekben lévő pártszervezetekre hárult* Valamennyi nemzetiségi községünkben van pártszervezet és a párttagok mintegy 4-0-4-5 %-a nemzetiségi anyanyelvű* A pilisi községekben neheziti a munkát, hogy nagyobb munkahelyek és intézmények hiányában csak községi és kislétszámu pártszervezeteink vannak* A pártmunkában tudatosan törekedtünk az adott nemzetiség leglényegesebb sajátosságainak, körülményeinek figyelembe vételére* Messzemenően építettünk a párt politikájának levitelében az agitáció ós felvilágosítás különböző módszereire* E téren a Pomáz-i Pártbizottság és a Dunabogdány-i Csucsvezetőség törekvése és munkája figyelemreméltó* A nemzetiségi jelleg, a területi pártmunka lényeges részévé kezd válni* Ennek jelei mutatkoznak a szlováklakta területen is* Mindhárom nemzetiség tudatxorrnálásánál a vissza huzó erőt leginkább vallásosságuk jelentette* Az egyházi rendezvényeken való részcvételük és a hittanbeirás aránya még mindig magasabb az átlagosnál, hár a világnézet pozitív változása náluk is megfigyelhető. A nemzetiséglakta községek hiotanbeiratási aránya 1967/68-ban 75-78 % körül mozgott, az 1972/73-as tanév átlaga 5o-53 %• A legmagasabb a hittanbeiratási arány még minuig a szlováklakta pilisi községekben /55 % felett/. A vallásos világnézet elleni harc a községi pártszervezetek politikai munkájában finom árnyalatokat és módszereket igényel. Ezaknek az eredménye az, hogy ma már a nemzetiségi ajkú emberek körében nem a bigott vallásosság a jellemző. - a községek jó részében a vallásosságnak bizonyos "szokásjogon" alapuló gyökerei vannak; - a német ajkuaknál különösen a hazalátogató külföldi rokonok előtt divat elmenni a templomba még azoknak is, akik egyébként hosszú időn keresztül nem látogattak egyházi rendezvényt.