MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. március 27.

Napirend: - 1. Jelentés a Csepel Autógyár termékstruktúrájának változtatásáról. - - Jelentés. 10–25.

- 3 eszközöket tekintve minden évben felkészült a termelési volumen bővitésére, a folyamatban lévő beruházás növelte az állóeszköz volument, a termelési szint ugyanakkor mintegy négy évig stagnalt. A vázolt körülmény megbontotta a lekötött eszközök és a termelési volumen kívánatos arányát, és súlyos eredmény-romláshoz, a pénzügyi helyzet stabilitásának a felbomlásához, fizetésképtelenséghez vezetett. Az elmúlt két évben a vállalati kollektiva rendkivüli erőfeszitéseivel és hatékony külső segitséggel sikerült átmenetileg úrrá lenni a nehézségeken. Az 1971. ©s különösen az 1972.évben jelentős termelési-gazdasági fejlődést sikerült megvalósítani. 1971»évben az uj termelési profilnak, az autóbusz-fenékváz gyártásának a felvételével megkezdtük a termékstruktúra átalakítását. Az autóbusz-fenékváz gyártás önmagában nem biztosított nyereséget. Az átmeneti időszakban is szükséges gazdasági eredményesség biztosítása érdekében az úgynevezett hagyományos gyártást a piaci igények szintjén fenn kellett tartanunk. Az 1971. és 1972. évi termék szerkezet és termelési arányok mellett, az autóbusz-fenékváz gyártás kedvezően befolyásolta a vállalat gazdasági eredményének alakulását

?mert a gyártáson realizálható fedezeti összeg megfelelő teherviselője volt a vállalat magas és merev, viszonylag állandó költségeinek. A 2.sz. mellékletben adunk tájékoztatást a vállalat termékeinek az árbevételéről, költségeiről, a képződő fedezeti összegekről és hányadokról. Tekintetbe véve a vállalat kedvezőtlen termelési körülményeit, különös gondot fordítottunk a járműgyártás - ezen belül elsősorban az autóbusz-fenekváz gyártás megszervezésére. A gyártmányok megfelelő csoportosításával rátértünk a hosszabb termelési szériákra, erősen mérsékeltük a gyártás korábban gyakori megszakítását. A gyártás jobb kiszolgálását biztosító szervezési intézkedéseket noztunk és hajtottunk végre. A létszámhiány nyomán előálló időalap-hiány pótlására a közvetetten termelő területeket is egyre intenzivebben bevontuk a produktív termelő munkába. Hatékony, a termelékenység növelésére ösztönző bérgazdálkodási rendszert vezettünk be. Szigorú, anyagilag is ösztönzött készletgazdálkodást valósítottunk meg. A nehéz gazdasági nelyzet leküzdésére vállalatunk komoly külső segítséget kapott. Az 1970*évi eredmények után saját erőből nem tudtunk évvégi részesedést fizetni. A korábban képződött tartalékalapunk igénybevételének az engedélyezése, az ebből fizetett évvégi részesedés nagymértékben hozzájárult a munkaerő elvándorlás mérsékléséhez, "1