MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1973. február 13.

Napirend: - 1. A KB 1971. december 1-jei, az üzem- és munkaszervezésről szóló határozata végrehajtásának megyei tapasztalatai. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–9.

I - 5 - a bevezető lehetne rövidebb, tömörebben fogalmazva, - a tárgyalási részt a végrehajtási tapasztalatokkal lehetne tovább gazdagítani, - A befejezésnél meg kellene fogalmazni a pártszervezetekre háruló feladatokat, amit a határozat szellemében el kell végezniök. Az eltelt egy év után megállapítható, hogy az eredmények elérését gátolta az állami irányító szervek elmaradása. Ezt a fajta leviteli mechanizmust komolyabban kell venni. Véleménye szerint külön ki kellene emelni a munkaerőgazdálkodásban jelentkező gondokat. Rámutatni, hogy pl. a textiliparban a nők munkakörülményei jobbak lettek. Fontosnak tartja, hogy járási, városi szervek, a megyei társadalmi szerveken keresztül reálisan és sajátosan segitsenek ebben a munkában. Külön gondot jelent a nagyvállalatok tevékenysége. A hozzájuk tartozó gyáregységeknek minimális önállóságuk sincs. A továbbiakban a szakmunkás-képzés és üzemszervezés igényéről beszél. A jelentést elfogadja alapnak, s a feladati részt lehetne még erősiteni a végrehajtási tapasztalatokkal. Dr. Simon Pál

: a jelentéssel általában egyetért, véleménye találkozik sok megfogalmazással. Meglátása szerint ennek a határozatnak vannak könnyebb és nehezebb oldalai. Az üzemszervezés kérdése a magasabb kategóriába tartozik. A jelenlegi üzemi kapcsolatok vonatkozásában is lehet tisztességesen megosztva viselni a terheket és és a munka eredményének ellenértékét. A "gyarmati" szót meg lehet kerülni. Ez nem szakszervezeti és politikai szervek harcát jelenti, csupán arról van szó, hogy egyesek a saját érdeküket túlzottan előtérbe helyezik. Lényegében olyan egyenlőtlen eredmény szétosztásáról van szó, amit nem lehet figyelmen kivül hagyni. Ehhez ha kell, központi intézkedést kell foganatositani, hogy tényleg ne legyen kizsákmányolás egyes gyáregységek, üzemek rovására. Még sokkal nehezebb egy iparágnak a szerkezete. Megemliti, hogy a közelmúltban miniszteri értekezleten vett részt, ahol csak a % anyagot fogadták el, mert nem elégitette ki az igényeket. Rávilágit, hogy lényegében egyenlőtlen fejlettségi szinten vannak még azonos termelő folyamatot ellátó üzemek, a feltételek sem azonosak. Nem ismerik fent sok esetben a tényleges, valós helyzetet. Meglátása szerint a párt felső szinten jobban ismeri a gazdasági munkával kapcsolatos kérdéseket, mint az irányitó hatóság. Rámutat, hogy sok mindent könnyebben lehet mérni, mint a szervezettségi szinvonalat, tekintve, hogy annak nincs kidolgozva a mércéje. A szervezettség mérését üzemen belül nem lehet tonnákban, m2-ben kifejezni, de még az egymásközti összehasonlitást sem lehet biztositani. Ezt az anyagban fel kellene tüntetni.