MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. november 21.
Napirend: - 1. Jelentés az állattenyésztés helyzetéről a Gödöllői járás tsz-eiben. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–8.
A szakosítás feltételeinek kialakitása érdekében a Vác-környéki termelőszövetkezetek /váci, kosdi, rádi, püspökszilágyi, kisnémedi, váchartyáni, sződi/ ugy határoztak, hogy szarvasmarha tenyésztésük fejlesztését közösen, ágazati kooperációban valósítják meg. Ennek célja, hogy az együttműködő szövetkezetek szarvasmarha ágazatát - a szakositás, a munkamegosztás és az ágazati kooperáció nyújtotta lehetőségek kihasználásával - jövedelmezővé tegyék. A jövedelem biztositás érdekében alapvető feladat a tejtermelés fokozása és az exportképes hizómarh^t termelés növelése. A létszámfelfutást az üzemek egyrészt saját szaporulatból, másrészt vásárlásból tervezik. A kooperáció csak a számitás alapját szolgáló alapkövetelményeket és a megadott technológia alapján ezek költségigényét adja meg. A társult termelőszövetkezetek eredményeikért, jövedelmezőségükért termelőszövetkezetenként önmaguk felelősek. Az együttműködés előnye, hogy a kooperáció jelentősebb beruházás nélkül, a tervezett létszámfelfutás és beruházás megvalósítása nélkül azonnal beindítható, a meglévő kapacitások átalakításával. Ezek kimunkálásához és megvalósításához nagy támogatást kaptunk a MÉM-től és a megyei Tanácstól. Szeretném javasolni, hogy a gödöllői jálfls, illetve Pest megye is hasznosítsa ezt a tapasztalatot. Bízza meg a megyei VB a Gazdaságpolitikai Osztály t ennek vizsgalataval. Amennyiben erdemesnek bizonyul, ugy felajánlom a segítségem a megyére kiterjedő munka érdekében. Javaslom az anyagot elfogadásra. Dr. Bíró Feren c elvtárs Az előterjesztés szakmai szempontból megfelelő. Tartalmazza azokat az elgondolásokat ami az állattenyésztésre elfogadható és megvalósítható a járás területén. A munka megszervezés szempontjából, a párt szerveknél nem került kimunkálásra. Javaslom, hogy ennek a résznek a kimunkálásával kerüljön az anyag elfogadásra. A megyében egész széles körben kialakultak a szakosított szarvasmarha telepek. 50 szakosított szarvasmarha és 14 szakosított sertéstelep van a megyében. A növénytermesztés és az állattenyésztés között nem lehet határvonalat húzni a kettőt együtt kell vizsgálni. Az állattenyésztésből származó árbevétel az agglomerációban 90 %-kal jobb, mint a gödöllői járásban, ebben a vonatkozásban a növénytermesztésé sem jobb. Ez ezért elgondolkoztató, ebben a versenyben mintha a gödöllői járás szövetkezetei lemaradnának. Pedig a megyei átlagnál jobb a természeti adottsága a gödöllői járásnak. Talán a munkaerő helyzet okozott gondot, a jó közlekedés Budapestre, az iparosodás nagy elszívó erőt jelentett. Gond jelentkezett a munkaigényes kertészeti kulturáknál, különösen a Galga-mentén.
