MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. június 20.
Napirend: - 2. Jelentés az 1971/72. évi politikai oktatás tapasztalatairól és az 1972/73-as oktatási év feladatai. - - Jelentés. 16–30.
A munkásosztály, a párt országosan érvényesülő vezető szerepe elfogadott, de továbbra is különböző oldalról vitatják, sokszor leszűkítve saját tapasztalataik alapján értékelik a munkásosztály és párt vezető szerepének helyi érvényesülésót. Pl. vezetőszerep egyenlő vezető beosztással, vagy az anyagi érdekeltségnél tapasztalható túlzott aránytalanságok sértik az osztály vezető szerépének érvényesülését. A munkásosztály anyagi, szociális helyzetének, élet- ós munka-, körülményeinek alakulása nem áll arányban a hegemón szerepével. Sok nagyüzemi munkás ugy itéli meg, hogy hátrányosabb helyzetben vannak a szövetkezeti,és kisipari munkásokhoz képest anyagi megbecsülés tekintetében. Sokan az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetésével hozzák öszszefüggésbe a munkásosztály vezető szerepének nem kellő érvényesülését, mondván, hogy a vezetés mindinkább átcsúszik a munkásosztály kezéből a tecnokrata értelmiségiek kezébe. Sokan nem látják, hogy a párt vezető szerepe gyakorlati realizá lása a munkásosztály vezető szerepének. Ilyen vélemények is voltak: Pl. a párt összetételében csökkent a fizikai munkás párttagok aránya, a felvételi arány nem tükrözi a foglalkozási arányt, félő, hogy a párt vészit a munkás jellegéből. Egyes párttagé gazdasági vezetők magatartását több bírálat érte, hogy a helyi pártszervezetet, a kommunistákat nem becsülik eléggé, és hogy 3ok munkásból lett kommunista igazgatónál is a párt csak megyei, járási szinten kezdődik, és nem az alapszervezeteknél, csak akkor megy oda, ha baj van. Helyenként a vezető szerepet ugy értelmezik, hogy a párt operatívan,mondja meg mit csináljon a gazdasági vezetés az adott kérdésben. A szocialista demokrácia lényegének és összefüggéseinek megértetésében nagy lépést tettünk. A hallgatók nagy része politikai ismereteit realizálja a gyakorlatban, élnek a demokrácia lehetőségeivel, demokratikus jogaik érvényesítésének igénye párosul a kötelességtudat és felelősség növekedésével, viszont sokakban egyoldalúan a jogok kerülnek előtérbe. Ugy itálik meg,hogy az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetőségei alapvetően biztosítottak, de felmerült hogy sok helyen az üzemi demokrácia konkrét érvényesülését több tényező fékezi:
