MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. április 25.

Napirend: - 1. A Nagykátai Járási Pártbizottság jelentése a bejáró dolgozók között végzett politikai és kulturális nevelőmunkáról. - - Jelentés. 8–16.

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Járási Bizottsága Nagykáta "Szigorúan bizalmas','! 1SJ- / Készült: 30 pld-ban. » Nagykáta,1972.április 15. T/^íjf J e 1 e n t é a a a bejárók gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről a nagykátai járásban. I. Ha az " ingázók", vagy más elnevezés szerint a " bejárók" problémái­ról, mint társadalmi,-gazdasági jelenségről kivánunk beszélni, a kérdést semmilyen közigazgatási szinten nem vizsgálhatjuk az urba­nizációtól, az ipar fejlesztéstől és az infrastruktúrától elvonat­koztatva. Konrád György és Szelényi Iván adatai szerint Magyaror­szágon az ingázók száma eléri,az egy millió főt. Tehát az ország lakosságának egytizede ingázó. Budapestre, a megye székhelyére és az ország fővárosába, dr. Koródi József és Dr. Kőszegfalvi György közlése szerint a naponta bejárók száma megközelíti a 190.000 ­250.000 főt. A nagykátai,járásból jelenleg.és naponta becsült adatok szerint 16.000 - 18.000 ember ingázik. Ennek a kisebbmérvü modern " népvándorlásnak" mélyreható, a múlt­ba is visszanyúló gazdasági és ebből következően társadalmi, okai vannak. Kétséglcivül a város fejlődés egyik társadalmi konfliktu­sával állunk szemben. A^ely^ek oka a munkahely és a lakóhely egy­re gyorsuló szétválása. E két pont rajzolja ki az inga amplitúdóját. II. A nagykátai járá3 nem agglomerációs járás. De az ingázók száma je­lentős. A 60-as évek elején, becsült adatok szeyint 18.000-22.000 ember utazott naponta,főleg Budapestre dolgozni.Napi 4-5 órás "idő­mezsgyével". Sajátos és érdekes módon a,járásban is a népművelők figyeltek fel először erre a jelenségre. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom