MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1972. március 14.

Napirend: - 1. A lakossági szolgáltatás Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. – - - Jelentés. 23–38.

- 3 A. vidék i lakossag eletszinvonala gyorsabban fjfájfy mint a szolgáltatasok. .A III. ötéves tervidőszakban a lakossági javitás- szolgáltatásból szárrmzó bevételek növekedése összesen 23 %, az éves átlagos növekedés 4,6 %. A növekedés alatta van az ipar, valamint a nemzeti jövedelem népgazdasági szintű növekedési ütemének. Ezért a lakossági elvárások és a szolgáltató ipar között állandó és növekvő feszültség alakult ki. Ez kifejezésre jut az egy lakosra jutó ipari szolgáltatások lassú emelkedésében, amelyet az alábbiak szemléltetnek: Megnevezés 1965 1970 évi 1975 1970/65 1975/70 tény előir. % % Ft-ba

n Pest megy

e 287 342 477 119,2 139,5 Országos vidéki átlag 318 450 693 141,5 154,0 Országos átlag 450 617 956 137,0 154,9 Megállapítható, hogy az egy lakosr a jutó ellátottsági mutató tekintetében Pest megye az országos vidéki átlag alatt van, a megyék között.i rangsorban a szolgáltatási ágak nagyobb részénél az utolsó helyen áll. A. megyén belüli ellátottság tekintetében is nagy a differenciálódás a városok /egyben a kialakulóban lévő tájcentrumok központjai/ a falvak és az agglomeráció vonatkozásában. Kevés a megyében a javitásokat és a karbantartásokat szakszerűen végezni tudó szakember, A bérpreferenciák alkalmazása ellenére az árutermelő vállalatok bérszintjét a szolgáltatásban nem tudják biztositani. A javitások elvégzéséhez szükséges alkatrészellátás nem kielégítő. Különösen rossz az ellátás a hazai s-orozatgyártásból kivont, valamint a külföldi eredetű termékeknél. A szakmunkásutánpótlás nincs megnyugtatóan megoldva. A fiatalok elsősorban a kedvelt szakmákat választják / autószerelő, szobafestő,—mázoló, stb/ mig a lakosság ellátása szemponljából fontos szakmaiban a jelentkezők száma elmarad az igényektől. A tanácshatározat végrehajtása érdekében tett intézkedések nem vÁtak kellő hatékonyságuak az érdekelt vállalatok általában nem használták ki megfelelően a rendelkezésre álló eszközöket /ösztöndíj,-rendszer differenciált alkalmazása, kapcsolat az általános iskolákkal, pálya választási propaganda stb./