MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1971. június 8.

Napirend: - 1. A termelékenység alakulása és a műszaki fejlesztés a MÁV Dunakeszi Járműjavítójában. - - Jelentés. 11–20.

igy a belső burkolatot már müanyafeból készítettük. Bevezettük az osztott ablakok alkalmazását, uj tipusu forgóvázaidat alakítottunk ki, amelyek emelték a kocsik futásbiztonságát, jelentős sebesség emelkedés mellett. A Dunakeszi által gyártott jármüvek lényegesen olcsóbbak, mint a Magyar Vagon- és Gépgyár által gyártott vasúti személykocsik, ezért a IV. Ötéves terven belül a 24,5 m-es kocsik gyártását kell átvegyük a Magyar. Vagon- és'Gépgyártól. A kocsinkénti megtakarítás mintegy 500 eFt-ot jelent. 1972-től saját szerkesztésben az eddig hagyományos kocsihosszban /23,7 m/ 100 db. I.o. kocsi gyártására térünk át. A Győri Vagongpártól átvett 24,5 m-es kocsik gyártását már 1973-tól kellene kezdenünk, a műszaki előkészítéshez szükséges segítséget azonban A Győri Vagongyár - mint profil átadó-ezideig nem adta meg* így előreláthatólag ezen kocsik gyártását 1974-től tudjuk megvalósítani. Mivel a fent emiitett - 1972-ben meginduló - kocsitipusnál a szerkezeti kialakítás, a kulturáltság, a műszaki színvonal közel azonos a nemzetközi forgalomban résztvevő 24j5 m-es kocsik kivitelével, azt a javaslatot tette üzemünk, hogy a IV. ötéves tervtn belül 1972-ben meginduló kocsitipus kialakítása történne meg, mely kocsinként közel 1 millió Ft. megtakarítást jelentene azáltal, hogy majdnem teljes egészében hazai anyag, ill. alkatrész felhasználásával épülhet. Ennek népgazdasági hatását figyelembevéve kérünk segítséget a Megyei Partbizottságtól, hogy felügyeleti szervünk mérlegelje javaslatunkat és hozza meg mielőbb határozatát* A XV. ötéves terv során 560 uj kocsit kell üzemünknek legyártania, javitás vonatkozásában ugyancsak nőnek feladataink, főjavítás vonatkozásában a tervben lévő darabszám ugyan a jelenlegihez képest megkétszereződik, azonban még igy is alatta marad a javítási ciklus, szerinti szükségletnek, á rekonstrukciós beruházási munkálatok késése miatt véleményünk szerint a javítási igények'kLelégitése csak az ujkocsi darabszám teljesítés rovására történhet. A III. ötéves terv időszakában a műszaki fejlesztés, illetve a gyártás műszaki színvonalának emelése tekintetében igen kedvezően hatott az évenként rendszeresen megtartott külföldi tapasztalatcsere. Igen sok uj technológiai eljárást vezettfrk be. szervezeti változásokat végeztünk. Igaz. hogy ezek a tapasztalatcserék véleményünk szerint néha túlzott létszám igénybevételével történtek - évi 40-50 fő - de mégis jelentős gazdasági eredménnyel jártak. 1967-től azonban a külföldi tapasztalatcserék megszűntek, holott továbbiakban is szükség lenne rá, hogy a nemzetközi viszonylatban kialakult műszaki megoldások, műszaki szinvonal, alkalmazott technológiák, szerkezetek és anyagok közvetlen megismerést nyerjenek. E tapasztalatcserékre nemcsak az üzem szempontjából, hanem azon szervek részére is szükség lenne^ akik a kocsik beutalását, a kocsik kihasználtságát befolyásolják. Megállapításaink szerint sem a környező szocialista, sem a tőkés országokban a mienkhez hasonló szervezetlenséggel, gazdaságtalanul nem történik a kocsik javításba küldése, illetve a kocsik javítási költségének felhasználása.