MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. október 13.
Napirend: - 2. Tájékoztató jelentés a vezetőségválasztó taggyűlésekről és a csúcsvezetőségek választásáról. - - Jelentés. 30–39.
A két dokumentummal kapcsolatban egyetlen alapszervezet taggyűléséről van olyan jelzés /Felsőgöd/, ho^y az egyik párttag 35 perces hozzászólásában kifejtette, hogy ó nem ért egyet az irányelvekkel. Javasolta, hogy a párttagság azt ne fogadja el. A tagság ezt az ind.itványt elutasitotta. A csúcsvezetős égv álasztó taggyűlés ek tapasztalatai Megyénkben 115 helyen került sor csúcsvezetőségválasztásra. A v ilasztások túlnyomó többsége összevont taggyűlésen történt. 13 eset ben küldöttértekezletet tartottak a felsőbb szervek előzetes engedélyivel. Oka: megfelelő helyiség hiánya, illetve a tagság szétszórtsága, A jó előkészítő munka eredményeként egyetlen taggyűlést sem kellett határozatképtelenség miatt megismételni. A nyilvántartott 9 &50 főből a taggyűléseken, illátve küldöttértekezleteken megjelent. 7 792 fő, - 80,9 %» A küldöttértekezleteken gyakori volt a 100 %~os megjelenés. A megjelenés a több községből egyesült tsí-eknél, illetve állami gazdaságoknál volt gyengébb. A beszám oló k tapasztalatai A beszámolók szerkezetükben jól felépítettek, tartalmukban színvonalasak voltak. A felettes pártbizottságok észrevételezése után 5 helyen kellett kiegészíteni. Több taggyűlésén a beszámolót Írásban adták ki. Értékelték a pártmunka főbb területeit, a csúcsvezetőségi tagok tevékenységét, Néhány esetben ez leszűkült az alapszervezetek munkájának értékelésére. Kritikusan, önkritikusan, személy szerinti értékelésre is sor került. A legtöbb csúcsvezetőség megállapította, hogy a napirendek tárgyalásánál kevés alkalommal törtért állásfoglalás, hat áro z at. A vitákban 1092 fő szólalt fel, taggyűlésenként átlagosan 8-1o fő. Figyelembe véve azt, hogy e helyeken a párttagság alig 1 hónap alatt a harmadik rendezvényen vesz részt és hogy 3 napirend volt, az aktivitást'jónak tartjuk, A felszólalók zöme a beszámolókhoz mondott véleményt. Több felszólaló a decentralizálást, a csúcsvezetőség létrehozását eredményesnek értékelte, olyan helyen is, ahol a megalakulás időszakában helytelenítették azt. Községi szerveknél a legtöbb felszólaló a községfejlesztési munka hiányosságait birálta, illetve javasolta különböző létesítmények épitését, /út, járda, orvosi rendelő, vizmüépités, művelődési házak bővitése, klubositása/.
