MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. szeptember 15.

Napirend: - 1. A szövetkezeti paraszti réteg helyzetének alakulása Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–13.

Abból indultak ki az anyag készítésénél, hogy a IX, kongresszus kimondta: a szövetkezetek átszervezése befejeződött. Ez a tény egy sor elvi kérdést vetett fel. A probléma felvetéséig, de nem a megoldásáig jutottak el. Országosan is vita folyik a parasztság hovatartozását illetően. Vannak olyan vélemények, hogy parasztság nem volt, és igy ma sincs, s a szövetség kérdése csak taktikai kérdés. Ilyen szélsőséges állásponttal nem tudtak természetesen egyetérteni. A parasztság már egységes osztályként kialakult, s ezen belül egy sor olyan téma van, amiben a tudományos kutatások során lehet megnyugtató választ adni. A tisztán paraszti családok száma az országoshoz viszonyítva a megyében nagyobb. Nagyon szorosan összefügg ez a tény az életkörülményekkel és az életszínvonallal. Pest megyében a kettős jövedelmű családok száma rendkívül nagy. A másik ilyen kérdés volt, hogy a parasztság egységes osztály-e? Egyre inkább abba az irányba győződtek meg a megyében végzett vizsgálódás folyamán, hogy mint egységes osztályról nem tudunk beszélni, A régi értelemben vett rétegződése már megszűnt a parasztságnak, de bizonyos jellegű uj rétegződés figyelhető meg. A termelőszövetkezeti tagoknál növekvő tendencia figyelhető meg. Ezt a kérdést nem szükithetjük le a tulajdonviszonyokhoz való igazodás kérdéséhez. Már beszélhetünk mezőgazdasági szakmunkás-rétegről, amely tudásban, ismeretben az ipari szakmunkásokhoz hasonlítható. Szembe találkoztak ugyanakkor az életkörülmény kérdésével, valamint a tudati fejlődés hogyan állásával, a falu és a város közötti különbség problematikájával. Ezt is kívánták vizsgálni. Nem tudták megnézni, hogy a parasztgyerekek bejutása az egyetemekre, főiskolákra milyen arányban történik /pontosan az előbbiekben felsoroltak miatt/, igy csak fizikai munkások gyermekeit vizsgálhatták meg, A termelőszövetkezeti tagok 5o %-a nő. Megvizsgálták a községekben folyó oktatás színvonalát, de nem tudtak végső konklúziót levonni, Összességében az a vélemény az anyag vitája során - amelynek további munkálása részben a megyei Agit.Prop.Osztály feladata jogos olyan igény támasztása, hogy a társadalomtudományok területén dolgozó elvtársak nagyobb energiát fordítsanak a falu és a