MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. augusztus 25.
Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámoló tervezete a megyei küldöttértekezletre. - - Jelentés. 11–55.
14 A megye iparában a foglalkoztatottak átlagos száma 95 900, az építőiparban 9 300, a kereskedelemben,és a szolgáltató iparban 16 000 volt, A munkások száma mind az állami, mind a szövetkezeti szektorban kisebb mértékben növekedett, mint az alkalmazót ti létszám. Az üzemi munkások többsége becsülettel dolgozik, ragaszkodik üzeméhez. A törzsgárda fokozódó megbecsülése ezt nagymértékben elősegíti. Ennek ellenére nagy a munkaerővándorlás, aminek egyik fő okozója az átlagbérgazdálkodás kötöttsége. Azért, hogy a szakmunkások fizetési lehetőségeit növeljék, - a vállalótok vezetői - nagyobb számban vesznek fel alacsony keresetű segédmunkásokat, akikre a termelési folyamatban tulajdonképpen nincs szükség, ^[gy az állományba vett munka.rő teljes foglalkoztatását ezekben az \xz q m© k ben nem tudják megoldani, fokozatosan kialakul a kapun belüli ''munkanélküliség". Ez kedvezőtlenül hat aemcsak a termelékenységre, hanem a munkafegyelemre, a munkamorálra is. Azokban az üzemekben, ahol az átlagbérgazdálkodé.s nehézségei párosultak a vállalatvezetés fogyatékosságaival, a munkaszervezés hiányosságaival stb. je le nt ősen rom lott a munkafegy elem, ami veszélyezteti a termelékenység, a vállalati nyereség növelését. Indokoltnak látszik a vállalati átlagbérgazdálkodás felülvizsgálata és népgazdasági lehetőségek szerinti változtatása, ^fejlesztése, Ettől függeclenül az egyes üzemekén belül kialakult helyzet megváltoztatását a vállalatvezetés tudja elősegíteni. A teljesítménytől, a produktumtól függő anyagi érdekeltség kiszélesitésej az anyagellátás megjavicása, a munkaszervezésben! hiányosságok felszámolása, a tudati elmaradás fokozatos megszüntetése, a törzsgárdához tartozó jól dolgozó munkások fokozott megbecsülése közvetlen vállalatvezetési feladattá vált. A vállalatok bérgazdálkodása - a hiányosságok ellenére is - sokat változott. A vállalati nyereségből való érdekeltség jelentősen növelte az anyagi ösztönzés lehetőségeit. Az év végi nyereségrészesedés mellett figyelemre méltó törekvés a bér- és prémiumjuttatások rendszerének kiszélesítése.
