MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 12.
Napirend: - 1. A Nagykátai Járási Párt-végrehajtóbizottság jelentése a PB cigánykérdésben hozott határozatának végrehajtásáról. - - Jelentés. 8–22.
I. Hazánkban - becsült adatok szerint - ma mintegy 200-250 ezer cigány él. Létszámuk nagyobb, mint a legnagyobb magyarországi nemzetiségé; az európai cigányságnak mintegy hetede él Magyarországon. Multjuk tőle hányattatásokkal, üldöztetéssel, megaláztatással. A felszabadulás számukra is az életet, a fennmaradást jelen-, tette. Először lettek jogilag szabad, egyenlő rangú állampolgárok. Sokáig azt hittük - mint jó néhány más társadalompolitikai kérdésről is hogy a cigánykérdés automatikusan megoldódik a szocialista társadalom fejlődése során, ügy véltük, hogy az 1945-tol kezdődött fordulatnak részesei lesznek a cigányok is, s e folyamat végére felszivódnak a társadalomban, átlényegülnek, vagyis megszűnnek cigányok lenni, ezzel megszűnik a cigánykérdés* Leegyszerűsítés volt ez, nem csoda, hogy illúziónak bizonyult. Az utóbbi években fellendült a hazai cigányság életkörülményeinek tudományos igényű vizsgálata, kutatása. Jelentős, hogy több fórum próbált választ adni arra, miért nem halad kellő ütemben ennek a bonyolult társadalompolitikai kérdésnek a megoldása. E tény kapcsán vizsgáljuk meg az 1961. junius 20-i politikai bizottsági határozat óta e téren végzett munkánkat, s ezzel összefüggésben elemezzük a járásban élő cigányság helyzetét. Jelentésünk összeállítása előtt l lj munkabizottság tanulmányozta megadott szempontok szerint járásunk 11 községében az eddig megtett utat. Jelentésünket ezek alapján állitottuk össze, s az összegezést a következőkben rögzitjük. II. Négy községünkben egyáltalán nem, illetve csak 1-2 cigánycsalád lakik. 11 községbe n összesen 343 családban 1884 cigány él. Létszámuk. ma a járás lakóinak 2,7 £-át alkotják. Ezek alapján a családok átlagszáma 5,4 í'ő, amelyből számtalan kedvezőtlen, a cigánycsaládok életszínvonalát befolyásoló tény következik. Lélekszámuk községenként 51-^50 között mozog. A legtöbben Tápió— szecsőn /450/, Tápiószelén /263/, Nagykátán /260/, Pándon /193/» Tápiógyörgyén /174/ élnek. Létszámuk egyik meghatározója a községekben beilleszkedésüknek, életmódjuk, életszemléletük megváltozásának.
