MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 12.

Napirend: - 1. A Nagykátai Járási Párt-végrehajtóbizottság jelentése a PB cigánykérdésben hozott határozatának végrehajtásáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–6.

Az egészségügyi szervek és a Vörös Kereszt szívósan és tartósan dolgozik a cigányok egészségügyi helyzetének javitása érdekében. Az orvosok körében sok cigányt szinte névszerint ismernek. Javasolja, hogy a Megyei Tanács szintjéről ismerjék el az eredményeket és minden kérdésben a Megyei Tanács szmoltassa el a helyi taiácsokat a cigánykérdésben tett intézkedéseikről. Barinkai Oszkárné elvtársnő: A^Politikai Bizottság határozatának végrehajtásáról a jelentés jó, azt bizonyítja, hogy ezzel kapcsolatban a járásban helyes a szemlélet és a felfogás. A határozat végrehajtása pozitív. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a probléma megoldott. Ez viszont nemcsupán nagykátai probléma, hanem társadalmi szinten jelentkező probléma. A meghatározott feladatok helyesek. Azonban még konkrétabban kerülhettek volna megoldásra. Pl.: cigányiskola van Ráckevén, ahol igen jelentős eredményeket értek el. Ez nem azt jelenti, hogy nincs ellenállás, még a cigányok részéről is van, de a tapasztalatok bizonyitják, hogy több eredményt értek el. Az 1968/69-es oktatási évben Ráckevén a cigányosztályban nem volt bukás, lemorzsolódás. Javasolja, hogy a járásban nézzék meg a cigányosztály inditásának a lehetőségét, győződjenek meg, hogy ez milyen tapasztalatokat fog eredményezni. A cigánykérdésben, ha előbbre akarunk jutni, a gyerekeknél kell áttörni a nehéz falat, mert ezen keresztül vezet az ut ahhoz, hogy a cigányokat rendszeres munkára szoktassuk, pedig a cigánykérdés megoldása a rendszeresn munkán keresztül lehetséges. Az integráció alapvető feltétele, hogy felszámoljak az analfabétizmust, hogy megtanuljanak irni és olvasni. A gyerekek tanulása nem adottsági probléma, fejlődési rendellenesség, hanem az otthoni prémitiv körülmények nyomják rá a bélyegét a gyerekek egész magatartására, előremenetelére. Antalfia elvtársék tegyenek erőfeszítéseket a cigányok tatás terén.' Javasolja: előkészitő tanfolyamokat szervezzenek a cigánytanulók részére. Tudatosabban kell élni a Művelődésügyi Minisztérium által nyújtott lehetőséggel,am$t a cigánygyerekek ingyenes étkeztetése, tanszer, tankönyvellátása terén biztosit. Az előitéletek leküzdése a cigánykérdésben önmagunk nevelése nélkül nem lehet, a tudat alakitása, formálása tehát igen fontos feladat, mert a cigányok olyan helyzetben élnek még ma is, hogy önmaguktól képtelenek kitörni környezetükből, ezért ennek megoldása társadalmi kérdést jelent. Javasolja, hogy Suha elvtárs a Pest megyei Hirlapon keresztül tegye közkinccsé az anyagot, a Megyei Tanácsnak felhasználás végett küldjük meg. Göndics Zoltán elvtárs: A cigánykérdés a nemzetiségi kérdéstől különbözik, mégpedig abban, hogy a cigányokat nem tekintjük nemzetiségnek. A cigányokból kikerült értelmiség szerepét fontosnak tartja, ők sok segitséget tudnak adni. Elő kellene segiteni azt, hogy a középiskolát végzettek szakképzettség nélkül taníthassanak. Ez azért fontos, mert a cigányok a jószándéku közeledést is bizalmatlanul fogadják.