MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. január 20.

Napirend: - 3. Pest megye komplex fejlesztési terve a IV. ötéves terv időszakára. - - Irányelvek. 34–46.

Népművelés A III. ötéves tervben Érden és Szentendrén kezdődik új művelődési otthon építése, ezek befejezése áthúzódik a IV. ötéves tervre. A városokban és járási székhelyeken területi feladatokat ellátó művelődési házak működnek, azonban elsősorban Gödöllőn és Vácott a művelődési ház alkalmatlan feladatai ellátására. A IV. ötéves tervben ezért súlyponti kérdésként kell kezelni a járási művelődési központok kiépítését. Mindent együttvéve a IV. ötéves tervben művelődésügyi fejlesztésekre mintegy 360 millió Ft fordítható. e) IPAR A célkitűzések megfogalmazásához a III. ötéves terv részértékelésének következtetései, valamint az eddig ismert népgazdasági feladatok adják az alapot: — Továbbra is a nagy beruházások határozzák meg a megye ipari szerkezetét. Ezek között legjelentősebb a Duna menti Hőerőmű bővítése (5,1 milliárd Ft), továbbá a Csepel Autógyár, MÁV Dunakeszi Járműjavító, DCM, a Szentendrei Betonés Vasbetonipari Művek bővítése. Olyan fejlesztési irányt célszerű kialakítani, amely a fővárosi ipar kooperációs bedolgozó bázisát teremti meg. — A IV. ötéves terv időszakában a tanácsi ipar évi 10—14%-os termelés növekedési ütemével kell számolni; ez jelentős mértékben meghaladja a népgazdasági szinten számított ütemet. A tanácsi ipar fejlődése 1975-re mintegy 1,7— 1,9 milliárdos termelési értéket ér el 1968. évi árakon. A számított fejlődési ütemtől bizonyosfokú eltérés elképzelhető, a piaci helyzet alakulásának, valamint a különböző ágazatok differenciált fejlődésének mértékétől függően. — Az iparfejlesztési irányokat jelentősen meghatározza a számítható munkaerőforrás. A munkaerőmérleg számítások alapján az iparban foglalkoztatottak száma megyei szinten 20—25 000 fővel növekedhet. Ebből a tanácsi ipar várhatóan 8—15%-ot igényel. A munkaerőforrás a tervidőszak közepétől csökkenő tendenciát mutat. — A feladatok végrehajtása feltétlenül igényli a termelési állóalapok korszerűsítését. Élelmiszeripar A fejlesztési terv elkészítéséhez a MÉM irányelveket dolgozott ki. A IV. ötéves tervidőszakra 185 tonna/16 óra sütőipari kapacitás létesítése — ebből 13-3 tonna/16 óra új — 160 millió Ft ráfordítás indokolt. A sütőipar fejlesztésénél a tervidőszak végére a megyében 11 ezer vagon kenyér és 200 millió db péksütemény fogyasztásával lehet számolni. A sütőipar távlati fejlesztésénél a következő irányelveket kell figyelembe venni: — A centralizált üzemépítés helyett a decentralizált üzemtelepítésre kell törekedni. — Lehetőleg minden 10 ezer főt elérő vagy azt meghaladó település rendelkezzék sütőüzemmel. — Nagyüzem telepítése csak ipari centrumokban vagy nagy városokban célszerű. — Az áruterítő járatok távolsága a 20 km-t ne haladja meg. — A szektorok közötti versenyt tovább kell szélesíteni. Építőipar A IV. ötéves tervi célkitűzések végrehajtásának legfontosabb előfeltétele a megyei építőipari kapacitás növelése. Számításaink szerint az 1970. évi előirányzott 2,1 milliárd megyei építési igényből a megyei telepítésű állami, tanácsi és szövetkezeti vállalatok 35—38% kivitelezésének lehetőségét biztosítják. Előzetes számítások alapján a IV. ötéves tervidőszak tanácsi építési igénye mintegy 4 milliárd Ft. A korábbi évek tapasztalatai alapján a munkaerő ellátás területén nagyobb arányú javulással reálisan számolni nem lehet. Az előirányzott építési fejlesztések megvalósítása érdekében az építőipari szervezetek fejlesztésében és szervezésében el kell érni: — hogy a megyei telepítésű állami építőipari vállalat termelési volumenének — a megyében lekötött aránya — megközelítse a 90%-ot. Számítások szerint a megyei Állami Építőipari Vállalat termelési értéke 1975-re megközelíti az 1 milliárd Ft-ot, — hogy a megyében működő tanácsi építőipari vállalatok megfelelő szervezéssel és gépesítéssel alkalmassá váljanak a tanácsi fejlesztések kivitelezésére. Szükséges, hogy a jelenlegi mintegy 200 milliós tanácsi építőipari volumen 1975-re megközelítse az 550—570 milliós termelést. — Az állami és részben a tanácsi vállalatok is mind nagyobb mértékben használják fel az előregyártott szerkezeteket, illetőleg alkalmazzák a blokkos és panelos építési módot. — A meglévő termelőszövetkezeti és költségvetési üzemek építőipari részlegei megfelelő szervezéssel egy-egy terület mezőgazdasági és tanácsi fejlesztéseinek kivitelezését el tudják látni. Számítások szerint a TÖVÁLL-ok építőipari kapacitása 1975-re meghaladja a 400 millió Ft-ot. Megvizsgálandó, hogy megfelelő fejlesztési lehetőség biztosítása esetén hol gazdaságos további új egységek létrehozása. — Javítani kell az építő-, szak- és segédüzemi anyagellátást, mely alapja a megfelelő műszaki előkészítésnek; — A modernebb építési mód alkalmazásával — házgyárak behozatalával — elsősorban a megyei lakásépítkezéseknél biztosítani kell a kivitelezési idő csökkentését; 6