MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. január 20.

Napirend: - 3. Pest megye komplex fejlesztési terve a IV. ötéves terv időszakára. - - Irányelvek. 34–46.

I. A tanácsi gazdaság; fejlődése a III. ötéves tervidőszakban A III. ötéves terv során a megyében céltudatos város- és községfejlesztési tevékenység bontakozott ki. A tanácsok bonyolítják az állami lakásépítést és szervezik a magánlakásépítést, fejlesztik a kommunális, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális ellátást. A területfejlesztésben a tanácsoknak döntően a településeken belüli infrastruktúra kialakítása, fejlesztése és koordinációja a sajátos feladatuk. E tevékenységük során kapcsolatban vannak a területükön működő vállalatokkal, a területigénnyel, munkaerővel, közműellátással, valamint egészségügyi, szociális és kulturális szükségletek kielégítésével. A tanácsok gazdálkodására jelentős kihatással van a gazdasági mechanizmus reformja. Növekedett a gazdasági önállóságuk és gazdálkodásuk hatékonysága. Megnőtt a helyi kezdeményezés és a politikai aktivitás, előrelátóbbá és hatékonyabbá vált a gazdálkodás. A III. ötéves terv során — az anyagi alapok lehetőségén belül — alapul szolgáltak a Politikai Bizottság 1965. március 16-i határozatának a megye kommunális, kulturális és szociális igényeknek jobb kielégítését biztosító irányelvei. E határozat kimondja, hogy „Pest megye kommunális, kulturális és szociális igényeinek jobb kielégítése indokolt. Az Országos Tervhivatal a III. ötéves terv kiegészítése során az éves tervek lebontásakor fokozott mértékben vegye figyelembe a megyében lévő lemaradásokat". A III. ötéves terv célul tűzte ki a kommunális ellátottság színvonalának emelését, elsősorban a lakás, vízellátás, közművek, egészségügy, művelődésügy, valamint szolgáltató-ipar és kereskedelem fejlesztésében. A terv kiemelten kezelte a városok fejlesztését és egyes járási székhely-községek és nagyközségek közművesítésének kiépítését. A tervidőszak alatt a tanácsi gazdaság erőteljesen fejlődött. A megye III. ötéves terve 1,2 milliárd Ft-ot irányzott elő a lakosság kommunális, szociális, kulturális igényeit szolgáló fejlesztésekre. Az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve a tervidőszakban előreláthatólag 2,1 milliárd Ft kerül felhasználásra. A III. ötéves tervet előreláthatólag természetes mutatókban is túlteljesítjük, a lakás, vízellátás és csatornázás, egészségügy, valamint általános iskolai ágazatoknál. Az eredetileg jóváhagyott 1183 db állami és szövetkezeti lakással szemben várhatóan 1531 db épül meg. Hasonlóan a tervidőszakban 148 általános iskolai tanterem megépítését terveztük, s ezzel szemben 227 tanterem kerül üzembehelyezésre. A terv szerinti és a várható fejlesztés százalékos megoszlása ágazatonként: III. ötéves III. ötéves terv szerinti terv várható célkitűzések teljesítése I. Ellátási ágazatok fejlesztése Lakásellátás 17,4 20,8 Közműellátás 15,8 15,9 Egészségügyi ellátás 20,8 18,8 Művelődésügy 14,9 15,9 ebből: népművelés 4,3 5,3 Közlekedés 8,2 6,3 Kereskedelem és idegenforgalom 4,7 5,3 Egyéb kommunális ellátás 8,0 10,2 összesen : 89,8 93,2 II. Tanácsi vállalatok állami támogatása Ipar 2,3 1,9 Élelmiszeripar 5,8 2,3 Építőipar 1,5 0,5 Közlekedés 0,2 1,2 Egyéb 0,4 0,9 Összesen: 10,2 6,8 III. Mindösszesen: 100,0 100,0 A fejlesztési alap 40—45%-a a városokba koncentrálódott. Az állami támogatás mintegy 60%-a ideirányult. A fejlődés ellenére a megyébe történő bevándorlás fokozódása miatt a lakosság egy főre eső infrastrukturális ellátottsága keveset javult. Ez különösen a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrű lakosságának alapfokú ellátottságában mutatkozik meg. Az agglomeráció sűrűn lakott települései változatlanul a megye legrosszabbul ellátott területei. Igen nagy a feszültség a lakás, általános iskolai, a víz- és villany ellátás, valamint az úthelyzet terén. Ezeknél a településeknél a főváros közelsége az ellátottságban mutatkozó nagy különbség miatt kiélezi az ellentéteket. A megye lakásállománya 1966 január 1-én 242 ezer volt. A lakásállomány öt év alatt 21 ezer darabbal növekedett. 1,6 ezer db tanácsi bér- és szövetkezeti lakás épült. Ennek ellenére az ellátás színvonala csekély mértékben javult. A vízhálózat hossza 50%-kal emelkedik, s ezzel a hálózatba kapcsolt lakások aránya 7,5%-ról 1