MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. november 25.

Napirend: - 1. Tájékoztató a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű beruházásainak második üteméről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–6.

Hozzászólások: Lendvai látván elvtárs: Az első ütem sok hasznos tapasztalatot adott a vezetők számára és segitséget a feladatok kialakításához. Eredményesnek bizonyult a beruházás és az üzemeltetés egy kézben való összpontosítása. Ez jól járható ut a jövőt illetően is. Pártbizottság-csucsvezetőség kérdéséhez: szerintem több mint techni­kai kérdésről van szó. Ez egy régen folyó vita, amely neheziti a pártmunka végzésének zavartalanságát. Érzésem szerint itt két fel­fogás mutatkozik: a beruházásnak és az üzemeltetésnek egy politikai irányitója legyen; a másik, hogy az üzemeltetés legyen külön irányí­tás alatt. A beruházás pártbizottsága ne közvetlen, hanem közvetett ellenőrzést gyakoroljon, csak a helyi csucsvezetőség munkáját ellen­őrizze. A véleményem, hogy az a forma, amelyet létrehoztunk - ahogyan a gaz­dasági vezetésben is tapasztalható, ugyanugy a politikai vezetésnek is egy kézben kell lennie és ne a formalitást kövessük, 200 párttag stb. A felfogáson kell változtatni és nem azon, hogy a pártbizott­ság szerepköre változzon. A dolog másik oldala: a csucsvezetőség miután nem kapta meg a párt­bizottsági hatáskört, azért a csucsvezetőségi hatáskör szerepét leszűkítve végzi. Hatásköre kicsi, káder és ellenőrzési jogait nem gyakorolja. Meg kell teremteni az egy pártbizottságot és a csucsvezetőségek érdemi hatáskörét. Jó lenne e kérdésben elvi állásfoglalást létrehozni. Bérkérdésre vonatkozóan: kilépnek a dolgozük és másutt, magasabb bérért helyezkednek el, a. rossz bérpolitikát tükrözi, ami még páro­sul azzal is, hogy az újonnan belépők magasabb bért kapnak, mint a több idő óta ott uoigoaujs.. Ez rontja az üzemi xe^exiuei. Politikai ráhatással kell reális bérgazdálkodási politikát kialakítani az üzemben. Németh Gyula elytárs: Az üzem dolgozói az ország minden területéről jövőkből tevődik össze, akik politikailag elhanyagoltak, kb. 50 %-a nem él rendszeres párt­életet, még a tagdíjfizetésüknek sem tesznek eleget. Ha ezzel fog­lalkozunk, akkor ugy gondoljuk, hogy mindennel foglalkoztunk, A csucsvezetőségnek nincű meg a megfelelő, csúcsot megillető hatás­köre. A DKV-nál nem került a VB. elé olyan káder-kérdés, amelynél előtte ne kérték volna ki a csucsvezetőség véleményét./Megjegyezném, hogy az eredményességét két pártbizottsággal hatékonyan ncáelni le­hetne. Komáromi János A pártbizottság, nem pártbizottság kérdésére vonatkozóan szeretném elmondani, hogy a fejlesztés következtében a foglalkoztatottak száma 1973-74-re közel 4000 lesz és ez meghatározza, hogy szükséges a párt­bizottság a pártmurikához, a beruházás segítéséhez. A vitaalapot a Politikai Bizottság 1967. évi határozata jelentette, alapszervezetek, csucsvezetőségek stb.kérdésénél. Azonban a mostani PB.határozata szerint lehetne finomítani a helyzeten. Jő lenne, ha elvi állásfoglalása születne, hogy a probléma rendezüdjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom