MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. szeptember 2.
Napirend: - 1. A Pest Megyei Hazafias Népfront bizottságainak a városok és a községek fejlesztése, illetve szépítése érdekében végzett tevékenysége. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–4.
meg a lakosságot, az ő véle énjük meghallgatásával kell kialakítani a koncepciót. Szükséges a rendszeres és tárgyilagos értékelés , ennek során a Jutalmazás, elismerés, ^zeket az értékeléseket községenként , járásonként kellene megszervezni, ez ösztönzést jelentene. Mondok elvtárs; 11 ezer javaslatról a következő választásig a lakosságnak számot kell adni. Ilyen vonatkozásban fontosnak tartom együttesen dolgozzuk fel pontosan, annál is inkább mert a fejlesztés célkitűzéseinek az összes javaslat megfelel. Véleményem szerint a népfront bizottságok kapcsolata a tanácsokkal rendben van. A szépitéssel kapcsolatban többet tehetünk mindkét szerv tekintetében. Sajnos a szépitések többségét a községfejlesztési alapból hozzák össze. Ennek nagyobb teret kellene biztosítani, az iskolákat is jobban be lehetne vonni. A társadalmi munka Ft. értéke nem fejezi ki, hogy a lakosság milyen mértékben járul a község, város fejlesztéséhez. Balogh elvtárs: Jónak tartom a lakosság részvétélét a községfejlesztésben. A IV. 5 éves tervvel kapcsolatban lehet a lakosság véleményére támaszkodni. A vitában aktiv részvételüket igényeljük, azonban tanácsolom, hogy az időpontot jobban válasszuk meg. Ha ido előtt kezdeményezzük a vitát falsul sülhet el. Jelenleg még senki sem tudja, hogy mit lehet előreláthatóan állami hozzájárulással me, oldani, és esetleg az igények nagyobbak lesznek, mint ami megvalósítható. Az igények már megérlelődtek, a lakosság ismeri, erről nem érdemes vitát rendezni, csak arról lehet vitatkozni, hogy saját erőből mit és hogyen lehet. Vár^ti kell addig, amig a keretet kialakitják és akkor megmondani, hogy állami erőből hozzájárulással mit tudunk adni. Felhivom a figyelmet a jobb időzitésre. Egyes községek között nagy a különbség, függ attól is, hogy a vezető szervek mennyire és hogyan mozgósitják a közvéleményt, azonban a nagyobb községekben nehezen tudunk eredményt elérni. Ennek objektiv okai vannak, szervezetten nem tudjuk átfogni a községet, nagy a betelepülés és azokkal nincs meg a megfelelő kapcsolat. Ezt számitásba kell vennünk és a jövőben a népfrontn ak is keresni kell az n-t-.a-h, ^gy Vin^y/in IPIIMI.II P jnhrmr} P.C! nagyobb segítséget elérni. A nagyközségekben módszerbeli problémák is vannak. Lehetne a kisiparosok és értelmiségiek körében fokozni a község érdekében végzett tevékenységet. Gyakorlatilag meg kell találni azt a formát, ahogyan az értelmiségieket lehetne mozgatni, ennek nagy jelentősége lenne.
