MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. május 26.
Napirend: - 1. Jelentés az MSZMP IX. kongresszusán a pártmunka egyes kérdéseiről hozott határozatainak végrehajtásáról és a további feladatokról. - - Jelentés. 8–41.
Ezzel kapcsolatban különböző nézetek csaptak össze. Volt olyan nézet amely féltette a pártszervezet hatáskörét a gazdasági vezető megnövekedett hatáskörétől, vagy olyan, amelyik azt állította, hogy a pártszervezetnek be kell avatkozni operativan a gazdasági kérdésekbe mert különben baj lesz. Mások a régi módszerek teljes elvetését és egészen uj módszerek keresését vetették fel. A pártszervezetek szerepének kérdése még élesebben vetődött fel az ipar átszervezése során létrehozott nagyvállalatok üzemegységeinél. Pártszervezeteink egyre inkább megtalálják a pártmunka uj módszereit Ma már nem vitatéma a pártszervezet "jogköre", egyre inkább elvileg, politikai oldalról közelitik meg az eseményeket és eredményesebben segitik a gazdasági vezetést. A gyakorlat bizonyitja, hogy a párt vezetőszerepe, a pártszervezetek, a kommunisták felelőssége, tekintélye nem csökkent, hanem nőtt. Ezt a reformot segitő eszmei-politikai tevékenységükkel érték el, nem pedig apró-cseprő ügyekbe való operativ beavatkozással. Ezt párttagságunk döntő többsége megértette Kialakulóban vannak a pártszervezetek gazdasági élet területén végzett munkájának helyes módszerei, amelyeknek általánossá tétele és továbbfejlesztése a további feladat. - A gazdaságirányítás rendszere felvetett és felvet olyan társadalompolitikai kérdéseket is, amelyek előre csak részben voltak láthatóak. Ilyen pld: a társadalmi, a csoport és egyéni érdekek összehangoltsága, helyes értelmezésének kérdése. Általában sikerült párt- és gazdasági vezetőinkkel megértetni, hogy az egyéni és csoportérdek a társadalmi érdeknek alárendelve érvényesülhet, saját egységük tevékenységét a népgazdaság egészén belül, annak részeként kezeljék és ne pedig forditva, Ugyanakkor egyesek a reformot csak a személyes, esetleg a csoportérdek oldaláról, de nem a társadalmi érdek szempontjából szemlélik. Esetenként tapasztalható; az anyagiasság növekedése a tisztességtelen uton való egyéni haszonszerzés, ami a gazdaságirányítás bevezetésével még nyilvánvalóbbá vált.