MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. május 13.

Napirend: - 1. Jelentés a PB 1966. május 10-ei, a szakszervezetek munkájára és pártirányítására vonatkozó határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–4.

Kérdésekre adott választ Túlóráztatás t ez főleg a közlekedés és a kereskedelemben dolgo­zók körében tapasztalható• Itt a szakszervezeteknek jogos a fel­lépése, ezt országos szinten rendezni kell. Átfedések ! tendenciájában javult, - ezt irtuk. A SZOT és az SZMT között átfedést nem tapasztaltunk. Gondunk, hogy a megyei vasas­üzemek a központhoz tartoznak, nincs megyei vasas szakszervezet. Üzemi demokráciái a termelési tanácskozások rendszerességére gon* dolunk. Itt szeretnénk előre lépni, kollektiv segitséget kérnénk. Szakszervezeti tárcsái; szerepe ! A szakszervezeti taggyűléseket mqg­t art j ák, bövit ik aiinak le he t őségét, hogy az üzem dolgaiba a dol­gozók beleszülhassanak. A taptsáre részéről tjirálatok : egyértelmű választ erre nem tudnék adni. Jellemző, hogy odafigyelnek a dolgozók által felvetett kér­désekre. Hozzászólások! Lendvai István elv társ! A jelentés megállapításaival egyetértek. Pozitiv képet ad arról, hogy hogyan változott meg a szakszervezeti tevékenység. A szak­szervezetek szerepe az üzemekben lényegesen változott, ma sokkal jobban betöltik szerepüket mint korábban. Azok az elvek, amelye­ket a Központi Bizottság a szakszervezetekre hozott, beváltak, és előrevitték a társadalmi életben a vállalatok aktivitását. A szakszervezeteknek a dolgozók érdekvédelmébe tett tevékenysége nagyon sokat fejlődött.Viszont annál kevesebb lett a gazdasági élet irányitásába való beleszólása /vállalati tervek kialakítá­sában, a termelési, gazdasági kérdésekben/* Az uj irányitási elvek átvétele, a párthatározat megértése, meg­értetése és alkalmazása elsősorban az újonnan bekerült aktivis­tákkal nem volt nehéz. Azonban van az aktivistáknak egy olyan része, amely nehezen érti meg az uj irányitási rendszer köve­telményeit, azt, hogy beleszólása van az üzem életébe - vállalati ügyek, túlórázás, bérezés és egyéb kérdésekbe. A szakszervezeti jogok pozitiv irányban bővültek, viszont a bi­zalmiak oldaláról a beleszólási jog - ugy érzik - megszűnt. Csak a bélyeggyüjtést látják e munkában és ez bizonyos feszült­séget jelent. A dolgozók panaszai, sérelmei a Munkaügyi Döntőbizottságoknál jelenleg a felére csökkentek. Ez azt jelenti, hogy a kommunis­táknak, a szakszervezeti jogok, az üzemen belüli társadalmi ügyek szabályozását jelentette, sok egyéni sérelmet megszün­tetett. A vétójog alkalmazására nem igen kerül sor. Ezt nem bátorta­lanságnak tudnám be a szakszervezetek részéről, hanem inkább annak, hogy nincs elég alap arra, hogy ehhez az eszközhöz nyúl­janak. Ahol felléptek, a probléma megoldódott, de nincs olyan ellentét, hogy a vétójog alkalmazására sor kerüljön. Jó dolog, hogy van vétőjog és az is, hogy alkalmazására nem igen kerül sor. A szakszervezetekben történt változást egyértelműen, pozitiven Ítélem meg. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom