MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. április 15.
[Az MSZMP Pest Megyei Párt-végrehajtóbizottságának és a Pest Megyei Tanács VB közös ülése.] - Napirend: - 1. A nemzetiségek helyzete Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–9.
Nacionalista megnyilvánulással csak elvétve.lehet találkozni. Az asszimilációval kapcsolatosan: a Pol,Biz, határozat e kérdésben világos álláspontot ad: nem lehet erőszakot alkalmazni, ill, nem lehet siettetni. Nem lehet a nemzetiségiekre ho^y igy mondjam ráijeszteni, hanem megfontoltan tárgyalni problémáikról, igényeikről! Áz országban van idegenforgalom és ezért meg kell vizsgálni,hogy mely községekben válik szükségessé a kétnyelvű felirat alkalma- . zása. A népek barátságát figyelembe véve ez helyes és lehetséges. Az általános kulturát ami illeti a nemzetiségiek nincsenek háttérbe. A sajátos kulturális igényeknél vannak a problémák. Óvódák kérdéséhez: valóban helyes, hogy az anyanyelvet már itt tanitsák. Konkretizálni kellene azonban az óvónőképzést, a főiskolákon a felvételt stb. A kulturcsoportokiiak.igen nagy jelentőségük van, elsősorban a tudatformálásban,* Pl, Tököl községben 60 tagu kulturcsoport alakult és a községben nem akarják tudomásul venni őket, Sbben a községben az iskolai oktatást is meg kellene vizsgálni, A 11, old, d pontjához: Nemzetiségi iskoláról nem lehet beszélni egyáltalán. Olyan óvónőket kell beállítani, aki a két nyelvet beszéli,. A 15 old, 2, bek,: Nemcsak továbbképzésről, hanem azok anyagi támogatásáról is szót kell ejteni. Műsoranyaggal eddig is elláttuk a községeket, A könyvellátás kérdéséhez: addig, amig a saját anyanyelvén nem tudnak beszélni, ill, olvasni, könyvről beszélni nem lehet. Tököl községben annyi dél-szláv él, mint a megyében összesen, és nincs számukra könyvtári Javaslatom: a Megyei Tanács és Párt- VB 2 év múlva ismét tűzze napirendre e témát, A járási, városi pártbizottságok, továbbá nagyobb községi pártbizottságok e témát szintén tűzzék napirendre és tárgyaljak meg, Ochmann elvtárs. Az anyagot mi is jónak tartjuk, felveti a problémákat, amelyek e területen jelentkeznek,' Pelmertült, hogy Kismaros községben nem tartják magukat nemzetiséginek, és túlzottnak tartják az olyan irányú intézkedést, mely szerint kétnyelvű feliratú táblákat helyezzenek el. Megmondom, hogy mi nem is tartjuk nemzetiségű községnek, nem is járunk ki, Sulyozzuk a nemzetiségi községeket. Ahol az igények fenn állnak, ahol problémák vannak oda járunk politikai előadásokat tartani stb, A párt és tanácsi szervek részéről vannak hiányosságok, nem tettek meg mindent, ez vonatkozik ránk is* s itt az együttműködés kérdése vetődik fel. Hiszen egy célért dolgozunk és a párt, a kormány politikáját igyekszünk mi is végrehajtaná, csak német nyelven továbbítjuk, A fellazitási politika nagymérvű külföldről a magyarországon élő nemzetiségiek felé. Ezért kell nekünk politizálni velük, hogy ne más politizáljon," A szocializmus építésében együtt dolgoznak a magyar nyelvű emberekkel, s ezért az igényeiket biztosítani kell kulturális,nyelyv~ oktatás stb, kérdésében.