MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. április 1.

Napirend: - 1. A Szentendrei Városi Párt-végrehajtóbizottság jelentése a lakosság körében végzett politikai munkáról. - - Jelentés. 12–18.

Városunk egyik sajátossága az is, hogy nem rendelkezik az ún. középréteggel. Ez abból fakad, hogy Szentendrének 1950-ig nem volt középiskolája, így a város nem tudta a maga értelmiségét kitermelni. Az ipar és a kulturális élet fejlődése szükségessé tette, hogy ezt a hiányt más területről pótolja. Mint problémát egyes területeken a rosszul értelmezett lokálpatriotizmussal igyekeznek szembeállítani, és több esetben elvtelenül támogatnak vezetésre nem alkalmas, de helyi embereket. Ezért figyelmet fordítunk arra, nehogy „családi vállalatok" alakuljanak ki. A városszeretet nem egyértelmű. Az átlagosnál erősebb a kritikai szellem, amely sok esetben intrikával párosul. Városunk értelmiségi rétegének közel fele Budapestről, vagy a környező községekből jár be dolgozni. Erőfeszítésünk letelepítésükre nem sok eredménynyel járt. Enek legfőbb oka, hogy nem tudunk részükre lakást biztosítani. A város politikai életének egyik lényeges tényezője az ifjúság, melynek arculata sok tekintetben azonos a felnőtt lakossággal. Politikai életünk egyik sajátossága, hogy az itt levő művésztelep és az itt dolgozó művészek hírneve ma már túljutott az ország határain. A magasszintű képzőművészeti élet, műemlékeink nagy száma, a meglevő és épülő kulturális létesítményeink (szoborkert, Szerb Egyházi Múzeum, Ferenczi Károly Múzeum stb.) hatással vannak a nagyszámú bel- és külföldi turistaforgalomra. A városfejlesztés üteme csak részben tudja az ezzel jelentkező igényeket kielégíteni. A külföldi turisták, — elsősorban a nyugati országokból jövők — technikai felszereltsége, költekező életmódja, éles kontrasztja a belföldi és népi demokratikus országok turistáinak. Hatásuk káros a fiatalság körében. Sajátosságaink közé tartozik a nemzetiségi jelleg is, szerb, szlovák, német stb. Számuk nem jelentős. Egyedül a szerbek tartják nemzeti szokásaikat. Ezt az is táplálja, hogy itt van a Szerb Egyházi Püspökség központja és a Szerb Egyházi Múzeum. A város megítélésénél szükséges azt is megemlíteni, hogy — bár az utóbbi években sok segítséget kaptunk a megyei vezetéstől — a város kinőtte önmagát. Ha vizsgáljuk a kommunális, szociális és lakáshelyzetünket, megállapíthatjuk, hogy ez lényegesen rosszabb, mint az országos átlag. Ez a lemaradás a nagyütemű fejlesztés ellenére is károsan érezteti hatását a lakosság egyes rétegeinek politikai állásfoglalásánál, aktivitásánál. Megállapíthatjuk, hogy városunk kicsinysége ellenére is igen sokoldalú, a problémák széles skálája különböző módon és formában jelentkezik. A VB. ezek ismeretében törekszik arra, hogy pártunk politikáját megértesse, népszerűsítse, és a feladat végrehajtására szervezze városunk lakosságát. Az 1966-ban megtartott Városi Pártértekezlet alapvető feladatként jelölte meg a tömegpolitikai munka hatékonyságának fokozását. A VB. a tömegkapcsolat alapkövét abban látja, hogy erősítsük a lakosság és a párt kölcsönös bizalmát. Ezt azzal kívánjuk elérni, hogy döntéseink egyre megalapozottabbak legyenek, és helyességükről a város lakói napról napra meggyőződjenek. Törekszünk arra is, hogy a lakosság problémáit ismerjük, tájékozódjunk hangulatáról. Ennek gyakorlati megvalósítása bonyolult feladat, mivel az igények és az érdeklődés a lakosság különböző rétegeinél más és más formában jelentkezik. Munkánkban arra törekszünk, hogy ne csak az országos jelentőségű kérdésekkel foglalkozzunk, hanem a lakosság mindennapos problémáira is gyorsan választ adjunk. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a város lakossága érezze, hogy az ő gondjuk a PB gondja is. Tömegpolitikai munkánkat nehezíti az is, hogy párttagságunk létszáma a lakossághoz viszonyítva alacsony.