MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. március 18.

Napirend: - 1. Az új gazdasági mechanizmus első évének tapasztalatai a megye szocialista iparában. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–9.

Résztvettegi az épitőipari vállalatok vezetőinek beszélgetésén és az ő részükről olyan gondok vetődtek fel, hogy reálisabb, ha azokat a számokat szerepeltetik, amiket nem tudtak megépiteni épitőipari kapacitás hiányában. Ezt a felvetésüket meg kell fontolni. Az épitőipar tevékenységében a város lakás ós kommunális építkezéseinél kisebb a kooperáció megyei szinvonala, mint ahogy az kivánatos lenne. Tanácsi vállalatoknál az épitőipari mutatók alacsonyabbak. Munkaerő gondokkal és az eredményességgel is küzködnek. Ennek oka az#, hogy túlságosan tendenciális az irábyitás, nincs hivatalos kijelölési rendszer, de ki van mondva, hogy elsősorban a tanácsi munkákat kötelesek elvégezni, ennek az elvnek az alapján túlságosan megkötöttek. Gondokodni lehet azon, hogy kapacitásuknak egyrészét oldják fel, mert igy a vállalat nem tud versenyezni. Lendvai elvtár

s: Alapvetően kikényszeritjük össz gazdasági szabályozokon keresztül, hogy a vállalati érdek a népgazdasági érdekkel egybe-essen. Pld. hiába érdeke a Csepel Autógyárnak a régi teherkocsik gyártása, ha a népgazdaság egésze, a fogyasztói piac nem ismeri el árban, kénytelenek leállni és olyan konstrukciót kialakitani, amit elfogadnak. Alapvetően végsősoron a vállalati érdek egybeesik a népgazdasági érdekkel. Létre tudjuk hozni ezek egybesésését akkor is, ha vállalatainknál ez átmenetileg nehézséget okoz, de az egybeesés ki van kényszeritve. Nagyon egyértelműen a népgazdasági érdek meghatározó szerepének kell érvényesülni. Nagy a fluktuáció, ez azt jelenti, hogy 35-4o % között mozog. A betanitott rutinos munkásoknak majdnem a fele kilép, majd újra betanitják. Ez alatt az idő alatt keletkezett termeléskiesés nagy gondot okoz. Ez a fluktuáció nem az amit mi az uj mechanizmustól vártunk, nem a népgazdasági termelési igényeknek megfelelő átrétegződés irányába változik, hanem a munkások oldaláról jelentkezik, viszonylag kis bór miatt, vagy a piszkos munkától való menekülés. Kicsit a vezetés gyengeségét is kihasználják. Üzemeinknél van egy olyan alaptörekvés, hogy kis bérű munkásokkal töltsék fel az üzemeket, ugyanakkor az üzemen belül munkanélküliség van. Ha valahol automatizálnak és felszabadul a munkaerő, nem bocsájtják el egyrészt szociális okokból, másrészt, ha az alacsony kerestüeket elbocsátják a szakmunkásoknál okoz prob1émát. A beruházás a műszaki fejlesztés egyik alappilére, a másik a létszámgazdálkodás. Itt egyértelmű a tendencia, ezen az sia; átlagbér formán a IV. ötéves terv elején tudunk eredményet elérni, kényszeritve vagyunk fenntartani. 4 %- bérfejlesztéssel kapcsolatban: minden vállalat tartalékolt, bizonyos hányadot használtak fel, mert év végén nyereségrészesedést akartak fizetni. A kollektiv érdekeltség fenntartása politikai érdek, nem lehet minden többletnyereséget bér.siteni. Az egész éves óvatosság kié'sit jobban tartott vissza, mint kellett volna. A 6 % nem minden réteget érint egyformán, az árak növelését érezték és különböző táradalmi rétegeknél másként csapódó tt ki. Áruhiány nincs, elegyes cikkénél van hiány;, ez nagyon sok okra vezethető vissza.