MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1968. október 15.
Napirend: - 2. Jelentés a kollektív szerződések végrehajtásának tapasztalatairól a vasipari üzemekben. - - Jelentés. 20–25.
-3Egyetlen indokolatlan esetben sem fordult elő,hogy törzsgárdatagnak ; vagy szocialista br igádtr.gnak törvénytelenül raondtak volna f-l.A gazdasági vezetők tiszteletben tartják az e téren vállalt kötelességüket. Nem tartjuk helyesnek;hogy a vasipari vállalatoknál csak az Ipari Müszergyárbqn adtak ki összesen eddig 7o nap jutalomszabadságot. Van olyan álláspont az MGM. Diósdi Gyárában, hogy ők majd csak 1969-beft adnak ki jutalomszabadságot. Nem élnek a vállalatok ezzel a lehetőséggel* A Csepel Autógyárban az átlagosnál nagyobb mértékbon terveztek be jutalomszabadságot, csak a gyáregységek 6000 nap jutalomszabadságot adhatnak ki, ezen kivlil'a munkaversenyben e.Lért első helyzett 1,5 nap/fő, II.helyezett 1 nap/fő s III.helyezett o,5 nap/fő jutalomszabadság adható ki.Ezen kivül a vállalat igazgatója is adhat jutalomszabadságot. Ezt soknak tart juk,mivel a vállalat állandó munkaerőhiánnyal küzd. Eddig viszont még senkit nem érszesitettek jutc.lomszabadságban c Most van e pont módositás alatt. A munkaidőszabályozás a kollektiv szerződésben rügzitettnek megfelelően történt , de mxvel több vasipari vállalat áttért a csökkentett munkaidő bevezetésér^, már módositásra került sor. A módositások a KGM, idevonatkozó szabályainak megfelelnek,, Csupán a Vörös Csillag Traktorgyár Gödöllői Gyáregységében tapasztaltuk,hogy többféle munkakezdés van^amely szintén a kollektiv szerződésbén rögzítetteknek megfelelően alkalmaznak, de nagyon rontja a munkafegyelmet és nagyon nehpz az ellenőrző munka is. Szükséges lenne az egységesebb munkakezdés és befejezés kialakítása, A vállalati nyeresép; felosztását és a besorolás végrehajtását minden vasipari vállalatnál helyesen szabályoztá k. A kategóriákba való besorolásba Mü»M 0 SZOT. irányelveknek megfellően hajtották végre. Túlzásokat egyik vállalatnál sem tapasztaltunk, Heiyeson éltek azzal a lehetőséggel,hogy a törzsgárdatagoknak, szocialista brigádoknak a megbecsülése megfelelően kifejezésre jut. Nem ilyen egyértelmű as I-III, kategórián belül differenciálás szabályozása,, Van olyan vállalat.; gyár, ahol a kategóriákon belül egyáltalán nincs differenciálás, mindenki egyformán részesül a nyereségből. Más vállalatoknál, gyárakban a differenciálást az évközben kifizetett prémium jelenti,Van olyan is. hogy a kategórián belüli differenciálást a szakszervezeti tanácsra és az .igazgatóra bizzák,Ennek a módszernek az előnye az,hogy utólagosan is módjában áll a vezeté' a jó do\gcaók munkájának elismerése, A hátránya az,hogy nem egy esetben éx^uy.sül egyjs dolgózók esetében a szubjektivizmus,amely sok vitára nézeteltérésre ad lehetőséget. Uém tgrtjuk szabályosnak,ahogyan a C sepel Autógyárban történt a besorolás.az I, II, kategóriában. Nem rögzítették mindazokat a munkakörőket,amelyeket az I. II, kategóriába soroltak be, igy vannak üres helyek a főosztályoknál, ugy tnevezett szabad státuszok, E kérdésben az év gégén kivánnak döntenijEbbő 1 vita, probléma származhat, de nem is felel meg a 13/1967* Mü.M, rende. i v .e seinek.
