MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1968. július 9.

Napirend: - 1. A pártiskolai évad értékelése, a következő év feladatai. - - Jelentés. 16–29.

* - 6 "bérezés elvének szükségességét* Helyeselték azt az elvet, hogy aki többet nyújt a társadalomnak, az többet is kapjon. A nyereség £e£of"M»áeára vonatkozó: rendelet i^azcágosságát vitatták** A hallgatók többsége a különböző kategóriák közötti százalékos élté* rést aránytalannak tartja. Nem értették meg mi indokolja, hogy az egyébként is magas fizetésű vezetők nyereségrészesedését 80 %-ban, a harmadik kategóriába tartozó fizikai dolgozókét csak 15 %-ban állapították meg. Az "ár és bér" kérdése is az érdeklődés középpontjában voltak. Különösen ott •koö^tt- ez problémát, ahol alacsony a bérszínvonal /textilüzemek/ és ahol a bérintézkedések következtében csak kis arányú változás történt. £ Sok helyen felvetették, hogy az átlagbérek az előző évi tervezettel asemben csak.minimálisan emelkedtek, s ez a termelékenységre nincs ösztönző hatással. Az életszinvonalpolitika megismertetésénél nehézséget okozott az a tény, hogy a dolgozók nagyobb része csak az árak és a bérek alakulásából következtet az életszínvonal áLakulására, nöhozeau fogadják és ismerik el az életszinvonalat befolyásoló más tényezők hatását. Az "egyszemélyi vezetés -''"üzemi demokrácia"-kérdései tárgyalásánál általános volt az a vélemény, hogy a gazdasági vezetők megnövekedett hatásköre bizonyos mértékig gátolja az üzemi demokrácia kiszélesítését^ mivel a bírálatot megtorlÁB követheti. A vitákban gyakran visszatért az a gondolat, hogy a dolgozóknak milyen lehetőseik vannak véleményük, javaslataik elfogadtatására, A vállalati hatáskör növekedése következtében a vezetők élnek a demokratizmust kiszélesíteni. Sok helyen élesen bírálták a gazdasági vezetők magatartását. A vitában nagy helyet kapott a szaksarvezetek megnövekedett hatáskörének megítélése. Várakozás tapasztalható atekintetben, hogy a szakszervezetek mennybe lesznek képesek élni biztosított jogaikkal, Ag oktatási év során a párt agrárpolitikájával is mélyebben megismerkedtek a hallgatók* A termelőszövetkezeti tagok a vállalatszerű gazdálkodás, az anyagi érdekeltség növelését és a munkaöLjazás fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket örömmel fogadták. A gyengén és a közepesen termelő szövetkezetekben nehezen értették meg, hogy megfelelő alap nélkül nem lehet a garantált bérezési formát bevezetni. A viták során sokakban tisztázódott, hogy a termelőszövetkezeti tagság fegyelmezett jó munkája az elsődleges feltétele a fejlettebb bérezési forma bevezetésének. A földtulajdon és a