MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1968. január 9.
Napirend: - 1. Jelentés Pest megye 1968. évi tervfeladatairól. - - Jelentés. 10–20.
A tanácsi helyi-ipari ós élelmiszeripari vállalato k 1967. évi termelési tervüket kb. 5o millió Ft-tal tulteljesitik és a 95,5 millió Ft— os nyereségbefizotési kötelezettséggel szemben mintegy 12o millió Ft-ot biztosítanak. /A tanáosi kiskereskedelem, a vendéglátással együtt, 97 #-os forgalomemelkedést ért el./ A minisztériumi 8 #-kal, a szövetkezeti 28 %-kal, mig a tanáosi ipar 55 #—kal exportált többet, mint 1966-ban. A tanácsi ipar termelési értékének kb. 2o ^S-kal került exportra. b/ Az épitőipa r fejlődése meggyorsult. A minisztériumi épitőipar 15 kai, a szövetkezeti 12 #>-kal, a tanácsi pedig lo-12 "Jó-kal termelt többet, mint 1966-ban. Az építőipari kapaoitás növekedést nagymértékben elősegítették á termelőszövetkezetek, amelyek építőipari kapaoitása 1966-hoz viszonyítva megkétszereződött. Lényegében stabilizálódott a megye építőiparának munkaerőhelyzete is. Az épitőipar kapacitásának fokozása azonban továbbra is kiemelt feladat, mert egyrészt a megye fejlesztésének oz alapvető feltétele, másrészt egyos területeken munkaerőhiány miatt a kivitelező vállalatok az igényeket nem tudták kielégiteni. /Ceglédi és váci kórházak épitése, nagykőrösi Konzervgyár rekonstrukoiója./ c/ Megyénk mezőgazdaságána k 1967-ben is a III. ötéves terv legfőbb oélkitüzései képezték feladatát: a kenyérgabona termelés, a szarvasmarha tenyésztés /ezen belül a tejtermelés/ fokozása, a kertészeti termelés és a takarmánytermesztés fejlesztése. A megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai 21,8 kai több terméket takarítottak be, mint 1966-ban, 82 #-ban a termésátlagok növelésével. Búzából 15,3 q/kh átlagot értek el, ez 5,7 &-kal több az 1961-66. évek átlagos hozamánál. Kiemelkedő az állami gazdaságok 2o,4 q-ás termésátlaga. /Tsz: 14,9 q/ 1967. III. negyedév végéig 38,2 &-kal több kenyérgabonát vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A száraz időjárás és a vetési idő elhúzódása miatt osöftent a kukor ioatérmés , az átlaghozam a tsz-ekben 15,7 q/kh, az állami gazdaságok-*ban pedig 16,5 q/kh volt. A tsz-ek abraktakarmány szükségletének fo-
