MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1967. szeptember 19.
Napirend: - 1. A Budai Járási Pártbizottság előkészületei a gazdasági reform követelményeinek figyelembevételével az üzemi pártmunka továbbfejlesztésére a PB 1967. május 9-ei határozata alapján. - - Jelentés. 16–31.
Minden kommunistának tisztán kell látni, hogy az uj mechanizmusban nincs olyan automatizmus ? amely a párt ellenőrzését, a párttagok és pártonkívüliek véleménynyilvánítását fölöslegessé tenné' • Jó vonása a pártellenőrzésnek, hogy a népgazdasági érdekek elsődlegesség e többször és jobban kifejezesre jut. Pl, az ISG. pártbizottsága külön napirendként tárgyalta a lekötött készletek, - álló és fogyóeszközök állapotát és intézkedéseket javasolt azok csökkentésére. Igaz, hogy a népgazdasági és helyi érdekek az uj irányitási rendszerben jobban találkoznak./ Pl. készletek csökkentése, állóeszközökkel való takarékosság, stb./ De helyenként a vallalati érdek szembe is kerülhet a népgazdasági érdekkel /pl. minőségrontás, rejtett árdrágitás, stb./ és ilyenkor pártszervezeteinknek az egész népgazdasági szemléletet kell érvényre juttatni. A Hőerőmű pártbizottsága pl. a maximum 4 %-os átlagbérszint emelés mellett állt ki, a nagyobb önállóságot követelő műszakiak mechanizmus-felfogásával szemben. Az anyagi érdekeltség javítása: Pártszervezeteink befolyása e téren többször a bérfelosztásba való közvetlen beavatkozásra szűkült le. Több helyen./pl. Mechanika/ még ma is a pártbizalmival is aláiratják a bérfelosztási javaslatot. Az uj helyzet jobb, a teljesítményre /és nem pénzszerzésre/ ösztönző bérformákat követel. A nyereségfelosztás jogi szabályozása még nem történt meg/Pártszervezeteink sürgetik./ Nem tudjuk, hogy a képződött nyereség mekkora hányada•kerül felosztásra, csökken, vagy nő majd a kiosztható nyereség. A nyereségfelosztás gyakoílati módszerei /egyéni és kollektív részesedés arányai, mértéke, módja/ éppen ezért még nem alakulhattak ki, illetve legtöbb helyen a régi elosztási formákat kívánják fenntartani.-Ez valószínűleg nem lesz tarthatóaés átdolgozásra szorul. Pártszervezeteinknek jobban kellene kutatni az ujat, ami néhány kísérleti vállalatnál /pl. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi V/ már jól félismerhető formákat öltött. Pártszervezeteink keressék és terjesszék a jó tapasztalatokat, a szakszervezettél és gazdasági vezetéssel együtt. Az anyagi érdekeltség javítása irányába hat a termelőegységek önállóságána k növelése is. Az üzemek, műhelyek önelszámolóvá tétele /önálló költség, illetve nyereseggazdálkodás/ a helyi vezetők hatáskörének növelése javítja a munkájuk hatékonyságát. Ez nem mindig könnyű, mert a döntéssel járó felléősséget a helyi vezetők nehezfi veszik át. Pártszervezeteink szemléletére korábban a globális /vállalati/ átfogás volt jellemző. Ma már van olyan változás,'hogy minden gazdasági egység eredményességét biztosítani kell. Pl. a Mechanikai Müveknél a pártszervezet javaslatára az üzemek és műhelyek széleskörű önállóságot kaptak./bérezési, fegyelmi hatáskor, önköltségcsökkentési feladat stb./ és ennek ellenőrzésére az alapszervezeteket is hasonló önállósággal ruházták fel, ,/,