MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. szeptember 27.

Napirend: - 1. A KISZ KB állásfoglalása a szervezet munkájával kapcsolatos egyes kérdésekről. - - Állásfoglalás. 10–16.

tesítményeket, a turistaházakat a fiatalok tömegei jobban igénybe vehessék. g) A fiatalok tömeges utazási igényét a KISZ elsősorban belföldre és a szocialista országokba irányítsa. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a fiatalok számára milyen kedvezményeket lehet biztosítani az utazásban és a campingek használatában. III. A KISZ SZERVEZETI HELYZETÉNEK NÉHÁNY IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉRŐL A KISZ taglétszáma az elmúlt tíz évben folyamatosan és kielégítően növekedett. Jelenleg a magyar ifjúság 39,5%-át tömöríti soraiban. Tagjainak 54,9%-a dolgozó, 66,2%-a 20 éven aluli fiatal. A tagfelvételi politika 1957 óta a KISZ-ről folytatott viták középpontjában áll. A KISZ jellegével kapcsolatos nézetek — az „ifjúsági párt" koncepciótól a laza szórakoztató egyletig — mind abban csapódnak le, hogy ki lehet a KISZ tagja, mit jelent ebben a vonatkozásban a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellege? A KISZ harcolt és ma is harcol mindkét véglet ellen. Az V. és VI. kongresszus feltárta a torzításokat és a központi bizottság megfelelő intézkedéseket hozott a helyzet megváltoztatására. A szélsőséges nézetek azonban ma is zavarják a rendszeres szervezeti építőmunkát. Sokan hangoztatják, hogy a KISZ elvesztette kommunista jellegét, „feloldódott" és csak úgy válhat ismét politikai szervezetté, ha „élcsapat" követelményeket állít a belépni szándékozók elé. Elsősorban a falusi KISZ-szervezetekben még ma is megtalálható a „kevés KISZ-tag — kevés gond" szemlélet. A szélsőséges nézetekből következő gyakorlat és a KISZ munkájának gyengeségei miatt 1964 óta csökken a taglétszám (1964-ben 800 000, 1966-ban 750 000 tagja volt a KISZ-nek). A csökkenés összefügg a nyolcadik osztályt végzett úttörők új felvételi rendjével, jórésze azonban abból származik, hogy több fiatal marad ki a KISZ-ből, mint amennyit felvesznek. (1964-ben a tagság 23%-a maradt ki a KISZ-ből.) A kimaradók túlnyomó többsége a honvédségtől leszerelt, munkahelyet változtatott, főként 20 éven felüli fiatal. A mezőgazdaságban dolgozó KISZ-tagok számának csökkenése (1964-ben a tagság 18,3%a, 1965-ben 15,2%-a dolgozott a mezőgazdaságban) összefügg a falusi KISZ-szervezetek gyengeségeivel, a fiatalok elvándorlásával és a középiskolákba járó falusi fiatalok számának növekedésével. A KISZ-taglétszám arányainak alakulásában az is közrejátszott, hogy az Üttörő Szövetségből a KISZ-be történő csaknem automatikus felvételekkel a taglétszám minden különösebb erőfeszítés nélkül növekedett. Mindez csökkentette a KISZszervezetek aktivitását a céltudatos szervezetépítő munkában és eltakarta az egyes ifjúsági rétegek között végzett tagfelvételi tevékenység fogyatékosságait. Az aktív KISZ-tagok aránya nem nőtt együtt a taglétszámmal. Sok vonatkozásban elmosódtak a különbségek a KISZ-tagság és a szervezeten kívüli fiatalok között, nem állítottak növekvő követelményeket a KISZ-tagok elé. A KISZ-bizottságok és szervezetek továbbra is harcoljanak a, szélsőséges nézetek ellen, ne engedjék, hogy a KISZ kommunista vonásainak erősítésére hivatkozva gyengítsék tömegszervezeti jel6 legét, csökkentsék befolyását, taglétszámát. Ugyanakkor a jövőben folytassanak céltudatosabb tevékenységet, hogy a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellege együtt fejlődjék. 1. Minden KISZ-szervezet tekintse fontos feladatának a KISZ-tagságra alkalmas fiatalok rendszeres és folyamatos felvételét. Az állandó tagfelvételi tevékenység legyen valamennyi KISZ-szervezet munkájának szerves része. A nevelő és szervező munka javításával üzemben, falun és a 20 éven felüli dolgozó fiatalok között tovább kell növelni a KISZ taglétszámát. A tanintézetekben azonban a követelmények fokozásával együtt csökkenhet a szervezettség aránya. 2. A KISZ kommunista vonásainak erősítése szükségessé teszi a KISZ-tagsággal szemben támasztott erkölcsi, politikai követelmények növelését, mind a felvétel előtt, mind utána. a) Továbbra is fenn kell tartani azt a helyes elvet, hogy minden fiatalnak helye van a KISZben, aki elfogadja szervezeti szabályzatát és kész tevékenyen részt venni célkitűzéseinek megvalósításában. Ugyanakkor minden tagfelvételét kérő fiatal számára világossá kell tenni, hogy kommunista ifjúsági szervezet tagja lesz, amely politikai jogokat ad, de követel is tagjaitól. Már az Úttörő Szövetségben készítsék fel a fiatalokat a magasabb politikai követelmények tudatos teljesítésére. Ezért az úttörőcsapatok ajánlásait — anélkül, hogy ezek valamiféle káder jellemzések lennének — nagyobb gonddal és felelősséggel készítsék el. A felvételeknél biztosítsák az egyéni elbírálás elvét és gyakorlatát. Azokat a fiatalokat, akik az alapvető erkölcsi-politikai normáknak nem felelnek meg, nem lehet felvenni a KISZ-be. b) A felvétel után a KISZ-szervezetek fokozatosan és folyamatosan állítsanak nagyobb követelményeket a tagok elé. Törekedjenek arra, hogy a KISZ-ben töltött évek során tagjaink kommunista fiatalokká váljanak; mind jobban megfeleljenek a szervezeti szabályzat követelményeinek; cselekedeteik indítéka mind tudatosabban a kommunista eszmeiség legyen; bátrabban, határozottabban képviseljék a párt eszméit és politikáját; határozottabban lépjenek fel az ellenséges, téves nézetek ellen; aktívabban vegyenek részt a KISZ munkájában, a társadalmi, politikai életben. 3. A követelmények növelésével együtt a KISZszervezetek szélesítsék a tagok jogainak érvényesülési lehetőségeit. Biztosítsák, hogy a KISZ-tagság akarata érvényesüljön a vezetők választásában, a programok kialakításában, a KISZ egész tevékenységének ellenőrzésében. A taggyűléseket tegyék a KISZ-tagok tényleges politikai fórumaivá. 4. A KISZ-szervezetek javítsák a követelmények teljesítésének feltételeit. Szélesítsék a lehetősége-